Oldal kiválasztása

Felnőttképzési törvény szabályai a tréningekre 2020. szeptember 1-től

Ezzel a színnel jelölt szövegrészek a 2021. január 1-jei állapot szerint módosított, átvezetett szabályokat jelölik.
A cikket már több mint 50.000-en olvasták el. A szöveg folyamatosan frissül vagy – jogszabályváltozás esetén – módosul, érdemes alkalmanként visszatérni.

Következő frissítés témája lesz: Az OM azonosító szám generálásával és lakcímnyilvántartóval való összevetéssel kapcsolatos új képernyőképek, FAR működés, tapasztalatok. 

ÚJ CIKK: Belső képzések a felnőttképzési törvény változásai alapján

Összefoglaló

2020. szeptember 1-jétől egészen új szabályok vonatkoznak majd a tréning típusú képzésekre (is). A korábban engedély nélkül végezhető szabadpiaci képzés, amiket csak „OSAP”-olni kellett, későbbiekben már bejelentendő képzések lesznek, többletadminisztrációval. Nem tartoznak ide pl. a workshopok.

A 2020. január 1-jei hatályos szöveghez képest a legutóbbi, július 1-jével hatályosuló módosítással „puhultak” az előírások, 2021. január 1-jével pedig további változások is történtek.

Képzésekkel összefüggésben, bejelentést követően főbb feladatok lesznek:
– adatszolgáltatás a képzésről
– felnőttképzési szerződés kötése
– résztvevők személyes adatainak kezelése
– tájékoztatás
– tanúsítvány kiállítása (amennyiben a résztvevő kéri)

Változások 2021. január 1-jétől

2021. január 1-jével a felnőttképzésről szóló törvényt két módosító is módosította. Ezek közül néhány változásra külön felhívnám a figyelmet.

– munkavédelemről szóló törvény és a tűz elleni védekezésről a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény alapján a munkáltató kötelezettségeként előírt oktatásra, képzésre e törvényt nem kell alkalmazni. 

– csökkent a kezelendő adatok köre: nem kell pl. TAJ szám és adóazonosító szám, de lakcím adatokat sem kell már kezelni. Akinek gondja volt eddig a külföldi állampolgárok tartózkodásra jogosító okiratának vagy TAJ esetleg adóazonosító számának bekérésével (mert mondjuk eleve nem is dolgozott Magyarországon), az fellélegezhet. Ezt sem kell már. A legmagasabb iskolai végzettséget viszont kell kezelni, de ezt a FAR (igazából OSAP) miatt eddig is be kellett kérni, és bekerült megfelelő helyére az oktatási azonosító szám is (persze továbbra is csak akkor kell kezelni, ha van mit…)

– az adatszolgáltatás tartalma is csökkent, nem kell majd adóazonoító jelet sem rögzíteni, ugyanakkor már nem lehet letiltani a személyes adatok továbbítását, azokat mindenképpen fel kell rögzíteni

– mivel érdemben az OSAP-ot eddig sem kellett az előző “rendszer” szerint külön felületen felvinni, mert a FAR ezt kezelte, a változásokat pedig így is módosítani kellett, így logikus lépés volt kivenni az OSAP-ot.

– a belső képzéseket folytatóknak negyedévente kell majd beFARolni. Vagyis amelyik negyedévben megy le a képzés (a befejezés napja számít), annak a negyedévnek a végéig kell lejelenteni. Ezt azt jelenti, hogy ha az adott negyedév elején fejeződik be a képzés, akkor sok idő van, ha a vége felé, akkor kevesebb, ha az utolsó nap, akkor még annyi se.

– A felnőttképzési tevékenység definíciója mellett változott a belső képzés meghatározása is. Csak az számít felnőttképzési törvény hatálya alá tartozó belső képzésnek, ami 6 óra feletti (a jogszabály alapján folytatott képzések kivételel). Tehát egy 4 órás és egy 3 órás külön képzésnek vett belső képzés, még ha azok tartalmukban esetleg egymásra is épülnek, nem az.

– A nyilvántartási számot már nem kell majd a felnőttképzési tevékenység keretében kiállított számlán és más számviteli bizonylaton feltüntetni.

TIPP: ellenőrizzék felnőttképzési dokumentumaikat és vezessék át segítséggel vagy nagy odafigyeléssel a változásokat azokon.

UPDATE: A változásokról az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) is kiadott frissen egy értelmező anyagot (köszönet érte!), amelyet itt megnyithat:  A FELNŐTTKÉPZÉSI RENDSZER SZABÁLYVÁLTOZÁSAI 2021. JANUÁR 1-JÉVEL.PDF

Amit még fontos tudni/Amire még fontos ügyelni a változások kapcsán.

Képzési dokumentumait ne felejtse el a fentiek tükrében módosítani, ideértve, hogy kevesebb adatot kell bekérnie, már nem nyilatkoztathatja a résztvevőket az adatok letiltásáról stb.

A FAR-ban “elvileg” a 2020. szeptember 1 és 2020. december 31-e között megkezdett és felrögzített képzéseket még a megkezdés időpontjában hatályos rendelezések alapján kell befejezni is. Tehát ha a résztvevők letiltották az adatokat, Önnek nem kell kötelezően mégis felrögzítenie azokat azért, mert most már nem lehet letiltani és fel kell vinni.

Ugyanígy, az adatkezelésre vonatkozóan is az indításkor érvényes szabályok vonatkoznak, tehát kell kezelnie a TAJ és adóazonosító számot is (többek között), azokat nem törölheti.

Ha becsatlakozója van a még január 1-je előtt elindult képzéshez, az ő esetükben is a képzés indításának időpontja számít, nem a becsatlakozás időpontja.

A FAR kezelni tudja a képzés kezdetétől függő eltérő helyzetet. A képzés indításának megadott dátuma alapján a jan. 1-je előtti vagy utáni jogszabályi állapot szerint kéri az adatokat felrögzíteni és módosítani is aszerint lehetséges.

A felnőttképzési törvény tárgyi és személyi hatálya

Az átmeneti időszak után, 2020. szeptember 1-jétől a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII tv és annak végrehajtási rendeletében szereplő, ezen összefoglalóban részletezett előírásait kell alkalmazni a célirányosan kompetenciakialakításra vagy -fejlesztésre irányuló és szervezetten megvalósuló oktatás és képzésre, amely

  1. üzletszerű gazdasági tevékenység keretében,
  2. – a belső képzés kivételével – ingyenesen és a képzésben részt vevő személyekről a felnőttképző által e törvénnyel összhangban, egyedi azonosításra és annak ellenőrizhetőségére alkalmas módon, bármilyen formában vezetett nyilvántartás mellett, vagy
  3. belső képzésként

kerül megszervezésére

KIVÉTELEK:

  • Kivétel a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, a felsőoktatási intézmény, illetve törvényben meghatározott oktatási és tehetséggondozó intézmény alapfeladatába nem tartozó oktatás és képzés.
  • A munkavédelemről szóló törvény és a tűz elleni védekezésről a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény alapján a munkáltató kötelezettségeként előírt oktatásra, képzésre e törvényt nem kell alkalmazni. Nem kell a felnőttképzési törvényt alkalmazni az egyházi jogi személy, a vallási egyesület által közvetlenül vagy az általuk fenntartott felnőttképző által a vallási tevékenység folytatásával összefüggésben szervezett oktatás, képzés.
  • Belső képzések esetében a törvény definíciója alapján további kivétel az összesen hat óra vagy azalatti időtartamú képzések (feltéve, hogy azok nem jogszabály alapján szervezett képzések).

Kompetencia a törvény definíciójában: olyan ismeretek, készségek és képességek összessége, amely által a személy egy adott területen képes meghatározott döntésen és a megvalósításon alapuló eredmény elérésére.

A törvény hatálya: a jogi személy, a személyes joga szerint jogképes szervezet, az egyéni vállalkozó vagy a gazdasági tevékenységet folytató más természetes személy.

A törvény felnőttképzési tevékenységre vonatkozó meghatározása egy nagyon széles kört von be, tipikusan ide tartoznak a tréningek is, de nem tartoznak ide például a workshop-ok, konferenciák, termékbemutatók stb. 

Résztvői tekintetben, a fenti kivételek (köznevelési intézmény stb. alapfeladatába nem tartozás) nem azt jelentik, illetve azt a törvény nem mondja, hogy azon korú személyek képzése, akik még tankötelesek, nem tartozik a felnőttképzési törvény hatálya alá, de értelemszerűen, ezeket a típusú képzéseket a felnőttképzéssel foglalkozó nem tarthatja.

A felnőttképzési törvény korábbi szövege pl. egyértelműen ki is mondta, hogy tankötelezettsége teljesítése mellett felnőttképzésben résztvevő is résztvevő. Ebben az esetben a szó, hogy “felnőttképzés” nem egyezik meg azzal, hogy felnőttek képzése, amiből levezethető, hogy Magyarországon ha valaki még kiskorú (a Ptk. a cselekvőképességet illetve “kiskorú”-ságot ismeri), akkor nem felnőtt, tehát rá nem vonatkozik. Sem a személyi hatálya, sem a felnőttképzési tevékenység definíciója nem zárja ki azt, hogy kiskorúak képzése (vagy tankötelezettsége teljesítése mellett más képzésben való részvétele) nem számít felnőttképzési tevékenységnek.

Kiskorúak képzése esetén azonban ügyelni a cselekvőképesség meglétére vagy meg nem létére. A Ptk szerint korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatának érvényességéhez – főszabályként, de a Ptk. rendelkezhet kivételekről – törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges. Mind – ahogy később a feladatoknál ez felmerül – a szerződéskötés, mint más típusú nyilatkozat megtételénél ez lényeges.

 

 

Felnőttképzési tevékenység értelmezése

Az, hogy egy workshop vagy konferencia valóban nem minősül-e felnőttképzési tevékenységnek, nem a neve, hanem a tartalma határozza meg. Tehát csak azért, mert workshop-nak hívunk egy eseményt, még nem automatikus igaz az, hogy nem vonatkozik rá a törvény. Amennyiben pl. a workshop során, annak fő célja az, hogy a résztvevők egy közös problémát oldjanak meg, tapasztalatot cseréljenek és a résztvevők ezen cél miatt vesznek részt az eseményen, ez így ebben a formában nem képzés (a tudás gyarapodása, a tanulás “járulékos” előny, lásd. informális képzés). Amennyiben azonban az esemény fő célja nem a konkrétan megnevezett probléma közös megoldása, hanem az azon keresztüli szervezett, célirányos, “kvázi” irányított kompetenciafejlesztés, a szervezők a közös feladatmegoldást, problémamegoldást mint módszert választják arra, hogy a résztvevők meghatározott kompetenciáit fejlesszék, ez már erősen képzés jellegű tevékenység…

A felnőttképzési törvény nem tesz olyan kitételt, illetve kivételt, hogy online illetve nem online megvalósulásra más szabályt kell alkalmazni vagy egyáltalán nem kell alkalmazni. Amennyiben egy adott tevékenység online formában kerül megvalósításra és igaz rá, hogy szervezetten megvalósuló, szervezett célirányos kompetenciakialakítás és kompetencia-fejlesztés, úgy a jogszabály szabályait alkalmazni kell rá.

Ha egy jogszabály pl. kötelező képzést ír elő pl. munkavállalók számára és maga a jogszabály ezen eseményre oktatás vagy képzés kifejezést használ, úgy abban az esetben a képző részéről igen nagy kockázatot rejt az, hogy azt nem mint a felnőttképzési törvény szerinti képzést értse (pl. munkavédelmi képviselők esetében a munkavédelemről szóló törvény “szakmai képzésen” való részvételt ír elő). Figyelemmel kell lenni azonban a kivételekre, lásd: a törvény személyi és tárgyi hatálya.

Ha kifejezetten jogszabály alapján szervezett oktatásról vagy képzésről van szó, úgy az felnőttképzési tevékenység. 

Nincs jelentősége annak, hogy a felnőttképzési tevékenységet folytató, törvény hatálya alá eső személy vagy szervezet, egyéni vállalkozó a képzési és oktatási tevékenységét ingyenesen vagy díj ellenében végzi. 

A 2021. január 1-jei módosítással azonban a törvény tesz arra utalást, hogy ha az ingyenesen folytatott képzés során nem azonosíthatóak egyedileg a képzésben résztvevők (nem tudni pontosan kik vesznek részt), nincs bármilyen formában vezetett nyilvántartás sem (nem tudni, hogy pl. mikor vettek részt a képzési folyamatban, pl. mikor nézték meg az oktatóvideót), úgy az nem felnőttképzési tevékenység. Ez a megközelítés részben hajaz az ITM példatár azon részére, mely szerint nem Fktv. szerinti képzés az a tevékenység, amely során a szolgáltató a „képzés” folyamatába nem tud beavatkozni, nincs befolyása a résztvevő fejlődésére, a tananyagtartalom feldolgozása a résztvevő önálló feladata, nincs interakció a képző és a résztvevő között. Pl. online videótár, letölhető tartalmak, információs hírlevelek 

Magánoktatás is oktatás, egyéni vállalkozó által szervezett oktatás is oktatás. A szervezettség szempontjából nincs jelentősége annak, hogy egy egyéni vállalkozó egy személy részére tart (szervez) oktatást vagy egy Kft. egy teljes képzési csoport részére. Azt kell vizsgálni, hogy pontosan mi az, ami történik. Hogy a szervezésben mennyi személy közreműködik és hány személy az, aki a képzést igénybe veszi, nem befolyásolja a megítélést.

A jogszabály szövegéből nem következtethető ki, hogy MINDEN a felnőttképzési törvény hatálya alá tartozik. Minden egyes esetben meg kell nézni az adott tevékenységet (illetve a kivételeket). Ahogy egy könyv, úgy egy online letölthető anyag (pdf) sem lesz feltétlenül felnőttképzési tevékenység, de itt is meg kell nézni a konkrét esetet, hogy mi az, ami történik.

A “szervezettség” és a “célirányosság” az a két kulcsszó, ami mentén pontosabban lehet meghatározni azt, hogy egy tevékenység a törvény szerinti felnőttképzési tevékenység vagy sem és ezen két tényezőnek (szervezett és célirányos) ráadásul egyszerre kell érvényesülnie.

Jogszabály értelmezésénél gyakran vissza kell nyúlni egy-egy szó értelmezéséhez, akár a magyar nyelv értelmező szótárához.

Szervezett: Olyan <cselekvés, tevékenység>, amelyet szervező munka előzött meg v. hozott létre; (kellően) előkészített, irányított, tervszerű <cselekvés> Forrás:  mek.oszk.hu (szervezett) 

Célirányos: 1. (sajtónyelvi) Vmely cél (1) elérését, megvalósítását elősegítő; célravezető, célszerű. Célirányos intézkedés Forrás: mek.oszk.hu (célirányos)

Gondolja át. 

Amikor a saját tevékenységünk esetében el szeretnénk dönteni, vagy csak nagyjából szeretnénk tudni, hogy valószínűleg az felnőttképzési tevékenység-e, kérdezzük meg magunktól.

Az, amit csinálni szeretnék, hétköznapi értelemben oktatásnak vagy képzésnek hívható? Mindemellett… Előkészített? Irányított? Én vagy az oktató vagy egy leírt instrukció szerint? Vagy a résztvevő maga irányítja a saját tanulási folyamatát? Mennyi kapcsolódási pontom van a “képzésben résztvevővel”, találkozok vele egyáltalán? Tervszerű? Egy előre meghatározott terv szerint zajlik a folyamat, a folyamat tervezettsége okán a folyamat vége is jól körülírható, meghatározható? Célirányos? A tevékenység elején egyértelműen meg lehet határozni annak célját, kimeneti követelményét, hogy mi pontosan az, amit a résztvevők fognak/kell tudni a folyamat végén, mi az a „B” pont, ahová eljutnak, el kell hogy jussanak?

Ismert a személy, akivel a felnőttképzési jogviszony létre kellene jöjjön és így rá vonatkozóan meg tudom mondani, hogy kit irányítok, X.Y. vonatkozásában mi az irányítottság, tervszerűség, célirányosság?

A felnőttképzési tevékenység  meghatározásának van egy másik összetevője, ez az irányul szó.

Amennyiben az irányul szó átvitt értelmét nézzük (<Tevékenység, magatartás, megnyilatkozás> bizonyos célt szolgál – Forrás:  mek.oszk.hu (Irányul), úgy elég az, ha valamilyen célt szolgál, de a folyamatnak magának nem része a mérés… Amennyiben a “valamilyen célt szolgál” kifejezést úgy értjük, hogy egy szervezett, irányított, célszerű kompetencia-kialakításra, fejlesztésre irányuló tevékenység önmagában is tud szolgálni kompetencia-kialakítást, fejlesztést anélkül, hogy megmérnénk az eredményét a tevékenységnek.

DÖNTŐ FONTOSSÁGÚ:

1. Van egy definiált képzési cél (CÉLIRÁNYOS)

2. A képzési folyamat irányított és tervszerű (SZERVEZETTEN MEGVALÓSULÓ).

2. A szolgáltatás alapvető fő célja a kompetenciafejlesztés, kialaíktás (KOMPETENCIAFEJLESZTÉSRE, KIALAKÍTÁSRA IRÁNYULÓ).

A képző azzal a céllal és szándékkal (irányultsággal) szervezi az eseményt vagy eseménysorozatot, illetve cselekszik, szolgáltat, hogy egy képző által meghatározott terv alapján, a képző által irányított folyamat során, a folyamat fő céljaként a résztvevő olyan ismereteket, készségeket és képességeket szerezzen vagy ezen ismeretek, készségek és képességek kerüljenek fejlesztésre, amely által a személy egy adott területen képes meghatározott döntésen és a megvalósításon alapuló eredmény elérésére (az egy másik kérdés, hogy a résztvevő kompetenciái végül mennyire alakulnak ki vagy fejlődnek…).

Amennyiben nem ez a célja, illetve nem ez az elsődleges célja, az nagy valószínűséggel nem képzés, annak ellenére sem, hogy “mellékhatásként” (nem szándékolt következményképpen) lehetséges, hogy a résztvevőnek kialakulnak bizonyos kompetenciái vagy fejlődnek, de az kívül esik az esemény szervezőjének eredeti vagy fő szándékán.

A törvény megfogalmazásában nem vagylagos kapcsolat van az egyes definícióelemek között, VAGYIS az adott szolgáltatás esetében ennek a három tényezőnek, hogy

– szervezett,

– célirányos és

– kompetencia-fejlesztésre és kialakításra irányul, mindnek teljesülnie kell ahhoz, hogy felnőttképzési tevékenységről beszélhessünk.

Az ITM honlapján augusztus 31-én megjelent egy, a fentiekkel egybehangzó értelmezés  és egy példatár arra vonatkozóan, hogy mik NEM felnőttképzési tevékenységek. Ez a tájékoztató pedig egy részletesebb bemutatása a változásoknak, azok hátterének, gyakran ismétlődő kérdésekkel.

Amennyiben az ITM példatárban felsorolt tevékenységek leírása alapján az Ön szolgáltatására is “ráhúzható” valamilyen magyarázat, az ott használt kifejezések és szófordulatok többsége, valószínűleg az Ön szolgáltatása sem felnőttképzési tevékenység.

TIPP: ügyeljen arra, hogy ha biztos abban, hogy nem felnőttképzsi tevékenység, ellenőrizze le honlapját és marketing anyagait, hogy ott használ-e olyan kifejezéseket, mint “képzés”, “oktatás”, “kurzus”, “megtanítalak arra”, nézze át a szövegkörnyezetet és adott esetben inkább fogalmazza át a szöveget. Használjon minél több olyan szófordulatot, ami az ITM anyagban is benne van és amely az Ön szolgáltatását is valósághűen leírja.

…ha még így sem biztos a dolgában, kérjen állásfoglalást az illetékes minisztériumtól, figyeljen oda, hogy a szervezettség, tervezettség és célirányosság szempontjából is pontosan írja le, hogy mi történik az ön szolgáltatása során vagy mi az Ön szolgáltatásának lényege.

Olyan képzők számára, akik nem vagy nem csak magánszemélyek számára szerveznek képzéseket, további fontos változás, hogy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosult.

Vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek egy képzési költséget akkor lehet elszámolni, amennyiben annak szervezője jogszabály meghatározott alapfeladata vagy felnőttképzési tevékenysége keretében szervez és ahhoz kapcsolódóan a képzés szervezője által kiállított és a kifizető rendelkezésére bocsátott nyilatkozat tanúsítja, hogy a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettséget teljesítette.

ELGONDOLKODTATÓ… A piacon megjelent az a “nyomás”, hogy egyébként nem felnőttképzési tevékenységet egy munkáltató, pl. workshopot vagy coaching-ot, akár komferenciát is képzési költségként szeretne elszámolni. Ezért azt kéri, hogy a képző ezt vigye be a “rendszer alá”. Sok kérdést felvet, hogy teoretikusan ez mennyiben lehetséges, de ezen érdemes gyorsan túllépnie a képzőnek… mert – én már elemeztem ezt a kérdést – előrébb senki sem fog járni.

A törvény bejelentésen kívül megjelöli az engedély alapján folytatott képzéseket is, amelyekre részben azonos, részben más (több) szabályt kell alkalmazni. Ezen összefoglalóban csak a bejelentés alapú képzésekre vonatkozó, július 1-től hatályos szabályok kerülnek bemutatásra.

 

 

Felnőttképzési tevékenység bejelentése

Felnőttképzési tevékenység a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentés alapján végezhető. Bizonyos, a felnőttképzési törvény által meghatározott esetekben pedig engedély alapján végezhető.

Felnőttképzési tevékenység 2020. szeptember 1-jétől folytatható, bejelentés 2020. július 1-jétől nyújtható be. A bejelentés a felnőttképzési államigazgatási szervnél tehető meg. A Kormány felnőttképzési államigazgatási szervként a Pest Megyei Kormányhivatalt jelöli ki.

A bejelentés itt tehető meg, amit egy előzetes regisztráció kell, hogy megelőzzön. További részletek a honlapon: far.nive.hu

A rendszerbe ügyfélkapus azonosítással lehet belépni, szakértői segítség nélkül, könnyen kitölthető. Ügyeljen arra, hogy karakterpontosan írjon be minden adatot (érdemes hiteles forrásból “ctrl+c ctrl+v”-vel). Ügyeljen arra, hogy pl. ügyvezető képviseleti jogosultságának kezdetéhez is azt a dátumot írja, ami a cégkivonaton/céginformációs rendszerben szerepel. Ha valamit mégis elírt, hiánypótlás várható.

Habár a rendszer a teáor és képzéshez kapcsolódó szolgáltatásnál is azt írja, ezeket az adatokat nem kötelező megadni, több olyan hiánypótlásra is sor került, ami azonban mégis erre vonatkozó adat megadását kérte a képző intézménytől. Ezért célszerű ezt is megadni (…). Bejelölheti szolgáltatásának megfelelően a 8559-et (ha az), illetve pl. az előzetesen megszerzett tudás felmérését.

Tipp: bejelentés megtétele előtt, ellenőrizze, hogy a 8559 Msn egyéb oktatás, illetve annak az oktatásnak megfelelő TEÁOR, amit folytatni kíván (és amit bejelentés során konkrétan  megjelöl) fel van véve az Ön tevékenységei közé.

Utalni csak a folyamat végén kell, az aláírás után. Ekkor a rendszer kidob egy képernyőt, amin látható, hogy “Befizetésre vár”, erre kattintva látja pontosan hogy hová és milyen közleménnyel kell befizetni, majd a befizetésről a mentett igazolást feltölteni és beküldeni/véglegesíteni. Már megjelent a díjrendelet, eszerint kell fizetnie, 15.000 Ft-ot.

Az eljárás azonban ingyenes, ha a felnőttképző kizárólag az Fktv. 2/A. § (2) bekezdés a) pontja alá nem tartozó (a szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai képzést vagy – nem szakképző intézményként – részszakmára felkészítő szakmai oktatás) belső képzést szervez és e felnőttképzési tevékenységét ingyenesen végzi.

Amennyiben a státusza “Beküldött”, minden nap nézze meg, csak a “beadványok kezelése” menüpontban a státuszt, mert csak itt láthatja, ha hiánypótlásra küldték vissza. Amennyiben nyilvántartásba vették, letöltheti a határozatot és az abban szereplő nyilvántartási számot használja a Tájékoztatási kötelezettségben leírtak szerint.

TIPP: BELSŐ KÉPZÉSEK ESETÉBEN még egy dologra figyelni kell.

Hogyan kell regisztrálnia egy munkáltatónak csak belső képzést folytatóként, ha a cég tevékenységei között – értelemszerűen, mert Michelangelo Kft. néven széklábak faragásával foglalkozik – nem szerepel a 8559 vagy más oktatási tevékenység? A bejelentendő képzési tevékenységnél, ha nem választ ki semmit, az nem megfelelő, de ha kiválaszt bármit is, pl. 8559-et, de az nincs fent a cégkivonaton a tevékenységek között, akkor hiánypótlás várható.
Ezért így kell eljárni (egy hiánypótlási felhívás alapján):
1. Képzési tevékenységek résznél válassza ki az „egyéb” lehetőséget,
2. majd egy nyilatkozattal igazolja, hogy képzési tevékenységét belső képzés keretében kívánja folytatni.
3. Az aláírásával ellátott nyilatkozatot töltse fel a bejelentő adatlap mellékleteként az Egyéb csatolt dokumentumok közé.

Ezen far rendszerben fog megjelenni nyilvántartásba vételt követően az adatszolgáltatási felület is. Tehát mindaddig, amíg nem bejelentett képző (nem kapja meg a nyilvántartási számot) nem tud adatot szolgáltatni.

További ügyintéző (pl. adminisztrációs munkatárs) felrögzítésére van lehetősége a Beállítások > Felhasználók > Új felhasználó felrögzítése esetén. Az új ügyintéző személyes adatait megadva a rendszer érzékeli és azonosítja a személyt. A far.nive.hu-t beírva, oda bejelentkezve a megjelölt személy saját ügyfélkapujával, megjelenik az adott cég felülete, ahol már ügyintézőként tud adatot szolgáltatni. Ha ez nem így történik, valószínűleg elgépelt valamit.

Engedélyezettséggel és átmeneti rendelkezésekkel kapcsolatban az alábbiakat érdemes tudni.

Ha a felnőttképző részben vagy egészben az államháztartás terhére nyújtott költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló oktatást vagy képzést szervez, e  felnőttképzési tevékenységét a  szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti engedély alapján végezheti. Ezalól kivétel a  belső képzés és jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés.

A korábbi, engedélyezett (felnőttképzési tevékenység) és a hétköznapi szóhasználat szerinti “szabadpiaci” (képzési tevékenység) esetében átmeneti rendelkezések tisztázzák a szeptember 1-jéig alkalmazandó szabályokat, aminek értelmében 2019.12.31-ei napon képzési tevékenységnek minősülő tevékenységeket (pl. nem EU-s vagy állami támogatott soft skill fejlesztő tréning) 2020. szeptember 1-ig még bejelentés nélkül lehet folytatni, ezt követően azonban csak a felnőttképzési törvény szerinti bejelentéssel.

A felnőttképzési törvény módosításának hatálybalépését megelőző napon (vagyis 2019.12.31-én) hatályos rendelkezései szerint a hatálybalépésekor (2020.01.01.) engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény az engedélyben meghatározott felnőttképzési tevékenység folytatására – OKJ-s képzés kivételével – a felnőttképzési törvénynek és végrehajtási rendeleteinek a felnőttképzési törvény módosításának hatálybalépését megelőző napon (2019.12.31.) hatályos rendelkezései szerint 2022. december 31-éig jogosult.

A Pest Megyei Kormányhivatal – azok megszűnéséig – a felnőttképzési törvény 30. §-a szerint ellátja a 2019. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a szakképzési feladatot ellátó hatóság és a felnőttképzési hatósági feladatokat ellátó szerv felelősségi körébe utalt feladatokat.

Jogszabály az alábbiak szerint rendelkezik a bejelentésről.

A bejelentésnek tartalmaznia kell a felnőttképző 

  • a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg. tv.) 22. § (1) bekezdés a)és b) pontjában meghatározott adatait,
  • levelezési címét, telefonszámát és elektronikus levelezési címét,
  • képviseletére jogosult személy családi és utónevét,
  • adószámát, oktatási intézmény esetén oktatási azonosító számát,
  • a Szolg. tv. 22. § (1) bekezdés c)pontjában meghatározottak tekintetében a felnőttképzési tevékenység végzésére irányuló szándék konkrét megjelölését.

A bejelentés benyújtásával egyidejűleg a felnőttképző igazgatási szolgáltatási díjat fizet, kivéve a fentebb leírt esetben. A bejelentéshez csatolni kell az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot.

A felnőttképzési államigazgatási szerv a bejelentés alapján a Szolg. tv.-ben meghatározott határidőn belül a felnőttképzőt felveszi a felnőttképzők nyilvántartásába. Az eljárásban elektronikus úton kell kapcsolatot tartani a felnőttképzési államigazgatási szervvel.

A bejelentés módosításának a felnőttképző nyilvántartásba vételi számát és a módosítással érintett új adatokat kell tartalmaznia. 

A felnőttképző a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő adataiban bekövetkezett változást – a változásnak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv által történő átvezetésének napjától számított – harminc napon belül köteles bejelenteni a felnőttképzési államigazgatási szervnek. 

A  felnőttképzési államigazgatási szerv elektronikus nyilvántartást vezet a  felnőttképzőkről. A  felnőttképzők nyilvántartása tartalmazza: 

  • a  szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben a felnőttképzőre vonatkozóan meghatározott adatokat,
  • a  felnőttképző törvényes képviseletére jogosult természetes személy természetes személyazonosító adatát, tisztségének megjelölését és megbízatása lejártának időpontját, valamint
  • a Kormány rendeletében meghatározott további, személyes adatnak nem minősülő adatokat
  • annak megléte esetén, a felnőttképző felnőttképzési tevékenységgel közvetlenül érintett telephelyének címét, továbbá a felnőttképző levelezési címét, telefonszámát és elektronikus levelezési címét
  • a felnőttképző adószámát, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartásba vételi számát, köznevelési intézmény, szakképző intézmény és felsőoktatási intézmény esetében az oktatási azonosító számát is,
  • a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás megnevezését.
  • a felnőttképzőnek a felnőttképzők nyilvántartásába történő felvétele során képzett nyilvántartásba vételi számát és a nyilvántartásba vétel időpontját,
  • a felnőttképző adataiban bekövetkezett változást, a változás időpontjának megjelölésével
  • a felnőttképző nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát.

A felnőttképzők nyilvántartása úgy kerül vezetésre, hogy 

  • abban a felnőttképző külön nyilvántartási számon szerepel, ha a felnőttképzési tevékenységét bejelentés és engedély alapján folytatja
  • tartalmazza a nyilvántartott adatokban – az adatok bejegyzési időpontjától kezdődően – bekövetkezett összes változást és azok időpontját.

A felnőttképzők nyilvántartása nyilvános, azt a felnőttképzési államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi, az a felnőttképzési törvény végrehajtásáról szóló rendelet szerint meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. 

A felnőttképző és a felnőttképző törvényes képviseletére jogosult személy természetes személyazonosító adata – a családi és utónév kivételével – és lakcíme azonban nem hozható nyilvánosságra.

A felnőttképzőnek a felnőttképzési tevékenységének megszüntetését a felnőttképzési államigazgatási szerv részére haladéktalanul be kell jelenteni. 

A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzők nyilvántartásából törli a felnőttképzőt, ha a felnőttképző 

  • jogutód nélkül megszűnt, vagy az egyéni vállalkozó meghalt, vagy
  • bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén a Szolg. tv. 28.§ a) vagy b) pontjában meghatározott eset bekövetkezett.

 

 

Feladatok bejelentés alapján végzett felnőttképzési tevékenység esetén

 

FELNŐTTKÉPZÉSI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE

A képzésben részt vevő személlyel a feln. tv. 12/A–13/B. § szerint felnőttképzési szerződést kell kötnie.

A felnőttképzési szerződést csak az engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység esetén kell írásban megkötni, azonban az írásban megkötött felnőttképzési szerződésben fel kell tüntetni, hogy a felnőttképzési szerződés az e törvény alapján megkötött felnőttképzési szerződés.

Bejelentésköteles képzéseknél tehát lehetséges szóban és ráutaló magatartással is, azonban ellenőrzés során igazolni/bizonyítani kell tudni azt, hogy a szerződés résztvevők között megszületett és a jogszabályban meghatározott tartalommal. Ezért a szóbeli szerződéskötés sok kockázatot rejt magában.

Szituációktól függően eltérően is meg lehet kötni a szerződést, hol ráutaló magatartással (pl. egy online képzés esetén) hol írásban (pl. egy tantermi képzés esetén), tehát párhuzamosan többféle dokumentumsablont is használhat. Jogszabály azt sem tiltja, hogy egy adott képzés esetén különféle módon kössön szerződést, ha a szerződés megkötésének módja és tartalma megfelel az előírtaknak.

Megjegyzés: amennyiben a képző cég közvetített szolgáltatással szeretné csökkenteni a helyi iparűzési adó alapját, akkor vegye figyelembe a helyi adókról szóló törvény értelmező rendelkezéseiben a közvetített szolgáltatás esetében írtakat, azalapján ugyanis szükséges írásos szerződés. Ebben az esetben egyeztessen a könyvelőjével is.

A felnőttképzési szerződés tartalmazza 

  • a képzés megnevezését és óraszámát,
  • a képzés
  • év, hónap, nap szerinti kezdési és befejezésének tervezett időpontját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását
  • – a zárt rendszerű elektronikus távoktatás kivételével – haladásának tananyagegységekre bontott ütemezését,
  • a képzés elvégzésével megszerezhető dokumentum megjelölését,
  • a képzés során nyújtott teljesítmény ellenőrzésének, értékelésének módját, valamint ha a képzéshez jogszabályban meghatározottak szerint vizsga kapcsolódik, a vizsgára bocsátás feltételeit,
  • a megengedett hiányzás mértékét és ennek túllépése esetén a képzésben részt vevő személyt érintő következményeket,
  • a képzési díj – ha a képzéshez jogszabályban meghatározottak szerint vizsga kapcsolódik, és a vizsga megszervezésére a felnőttképző jogosult, a vizsgadíj és az esetlegesen szükséges javító- és pótlóvizsga díjának – mértékét és fizetésének módját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását, valamint a képzési díj megfizetésének a képzés megvalósítása teljesítésével arányban álló ütemezését,
  • a képzéshez nyújtott támogatás összegének költségvetési és európai uniós források szerint történő feltüntetését,
  • a képzés keretében nyújtott ösztöndíj mértékét és folyósításának feltételeit,
  • a képzésben részt vevő személy és a felnőttképző szerződésszegésének következményeit.

A felnőttképző a képzési díjat egy összegben köteles meghatározni a felnőttképzési szerződésben, továbbá a felnőttképzési szerződésben feltüntetett képzési díjon felül más jogcímen további díjat vagy költséget nem állapíthat meg a képzésben részt vevő személy terhére. 

A felnőttképzési szerződést a képzésben részt vevő személy felmondhatja. A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. A felnőttképzési szerződést bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha 

  1. a képzésben részt vevő személy az oktatásban, képzésben való részvételre egészségileg alkalmatlanná vált,
  2. a képzésben részt vevő személy fizetési hátralékát a felnőttképző felszólítása ellenére sem teljesíti vagy
  3. a képzésben részt vevő személy a kontaktórákról a képzési programban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.

A jogszabály korábbi szövege több tartalmi pontot kért, és pl. tartalmazott előírást az elállás gyakorlásával kapcsolatban is, most már nincs ilyen.

TIPP: A szerződés elkészítését érdemes szakemberre bízni, ha mégis Ön készíti el, ügyeljen arra, hogy pontosan azt írja bele, amit ajogszabály is kér. Minden féle átfogalmazás, összevonás, ha nincs tapasztalatunk felnőttképzési szerződés írásában – jómagam kismilliót írtam már – kerüljük a “jó lesz az majd úgyis”, “ugyanazt jelenti akkor is, ha átírom egy kicsit”, “okosan átírom” típusú akciókat. Bátran használjuk a ctrl+c, ctrl+v billentyűkombinációt (értsd: jogszabályból kimásolom, wordbe beillesztem a tartalmi pontot). Korábbi sablon átírásánál gyomláljuk ki azokat a pontokat, amik már nem relevánsak. Ne akarjunk képzési programot az Ügyfélszolgálaton megmutatni pl., ha nincs képzési programunk (valószínűleg nem lesz) vagy elállási jogot biztosítani három nappal a képzés előtt (bár végülis miért ne…), ha pl. a képzés napjára dátumozzuk a szerződést. Bőven van mire figyelni még ezen kívül is. — ez itt a reklám helye — ha nem szeretne a felnőttképzési szerződés elkészítésével, vagy egy már meglévő átírásával foglalkozni, keressen bátran.

 

TANÚSÍTVÁNY készítése, kiadása

 

A bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén tanúsítványt csak a képzésben részt vevő személy kérése esetén kötelező kiállítani. 

Ebben az esetben, a felnőttképző a képzés elvégzésének igazolására a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében tanúsítványt állít ki és azt a képzésben részt vevő személy választása szerint elektronikus úton vagy papíralapon a képzésben részt vevő személy rendelkezésére bocsátja. 

A tanúsítványt tehát nem a képző szerkeszti meg, hanem azt a rendszer generálja. A tanúsítvány rendszeren keresztüli létrehozásának lehetősége csak akkor jelenik meg, amikor az adott képzést már “beküldte”. Balról a negyedik, az Elégedettségi kérdőív mellett.

Felnőttképzési törvényváltozás FAR képernyőfelvétel-7

Ekkor személyenként ki tudja választani, hogy mely résztvevőknek szeretne tanúsítvány kiállítani – valószínűleg azalapján fogja kiválasztani a résztvevőt, hogy ki kérte tanúsítvány kiállítását.

A rendszerből pdf-ként tudja generálni és ezt vagy nyomtatva aláírva vagy pdf-et elektronikusan aláírva fogja tudni a résztvevőnek eljuttatni.

Természetesen semmi nem tiltja, hogy annak ellenére, hogy a résztvevő nem kérte, Ön kiállítson tanúsítványt.

A tanúsítvány tartalmát a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendelet határozza meg, de ezzel az előírással Önnek ezzel érdemben nincs teendője, mivel tanúsítványt CSAK ÉS KIZÁRÓLAG  rendszerből állíthat ki, saját szerkesztésű – még ha tartalmilag egyezik is az előírtakkal – nem megfelelő.

A tanúsítvány tartalmazza 

  • a tanúsítvány sorszámát,
  • a felnőttképző megnevezését és nyilvántartásba vételi számát,
  • a képzésben résztvevő családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és születési idejét, anyja születési családi és utónevét,
  • a képzés megnevezését, időpontját és óraszámát,
  • az arra való utalást, hogy a tanúsítvány szakképesítést és szakképzettséget nem tanúsít és a tanúsítvány munkakör betöltésére nem, tevékenység folytatására jogszabályban meghatározott esetben jogosít,
  • a tanúsítvány kiállításának helyszínét és időpontját,
  • a tanúsítvány kiállítójának nevét és beosztását,

A tanúsítványt olyan minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel kell ellátni, amelyet az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény alapján bizalmi szolgáltató nyújt. Ennek hiányában a tanúsítványt annak kiállítója papír alapon saját kezűleg írja alá. 

A tanúsítványt évente újrakezdődő sorszámozással és a tárgyév megjelölésével kell ellátni. A tanúsítvány, ha a képzéshez jogszabályban meghatározottak szerint vizsga kapcsolódik, a vizsgára jelentkezés feltétele. 

Tipp: semmi nem tiltja, hogy Ön egyébként a képzés elvégzését követően kiadjon pl. egy Látogatási igazolást. Ezt a felnőttképzési szerződésbe is beleírhatja a megszerezhető dokumentumok pontba. Kérülendő azonban a saját formátumú/tartalmú Tanúsítvány és Oklevél formula.

ADATOK KEZELÉSE

 

Gondoskodnia kell a személyes adatok a feln. tv. 21. §-ban foglaltaknak megfelelő kezeléséről. 

A felnőttképző az alábbiakban meghatározott személyes adatokat a felnőttképzési szerződés megkötésétől számított nyolcadik év utolsó napjáig kezeli. 

A felnőttképző a képzés lebonyolítása érdekében kezeli  

a képzésben részt vevő személy 

  • természetes személyazonosító adatait és – az oktatási azonosító szám kiadásával összefüggésben – oktatási azonosító számát (megj.: a jogszabályban nincs benne: viselt név, születési név, születési hely, születési idő, anyja leánykori neve, illetve az újabb FAR felület már kéri a születési hely esetében a születési országot is!)
  • elektronikus levelezési címét és
  • legmagasabb iskolai végzettségére vonatkozó adatát

A résztvevőknek ezeket MIND meg kell adniuk. Ez azonban már jóval kevesebb, mint a 2021. január 1-je előtti állapot, ahol pl. TAJ számot, adóazonosító jelet vagy pl. lakcímet is meg kellett adni. A képzőnek ezt mind nyilván kell tartani a felnőttképzési szerződés megkötésétől számított 8. év utolsó napjáig.

Továbbá:

A képzéssel összefüggő adatokat, amelyek a képzésben részt vevő személy 

  • legmagasabb iskolai végzettségével, szakképesítésével, szakképzettségével és idegennyelv-ismeretével,
  • a képzésbe történő belépésével és a képzés elvégzésével, illetve a képzés elvégzése hiányában a képzésből történő kilépésével,
  • a képzés során történő értékelésével és minősítésével,
  • a képzéssel összefüggő fizetési kötelezettségeivel és az igénybe vett képzési hitellel kapcsolatosak.

A fentiek esetében a “képzéssel összefüggésben” kell csak adatot kezelni. A legmagasabb iskolai végzettséget az OSAP adatszolgáltatás miatt biztosan be kell kérni, ugyanakkor – meglátásom szerint – egy egyszerű magyar nyelvű Prezentációtechnika tréningnél, ahol sem végzettségei bemeneti követelmény nincsen, se nyelvismereti bemeneti követelmény, nem szükséges bekérni a pontos szakképzettséget (pl. vonatkerékpumpáló OKJ, angol felsőfok). Tehát ha pl. bemeneti feltétel egy végzettség, akkor szükséges azt bekérni.

Maga ez a pont “hatalmazza” fel egyben a képzőt arra is, hogy a képzés során, a képzéssel összefüggésben keletkező adatokat (pl. elvégezte-e a képzést vagy sem) jogszabályi felhatalmazással kezelhesse, erről nem kell a résztvevőt nyilatkoztatni.

TIPP: a dokumentumok, tájékoztatók szerkesztésénél, nyilatkozatok esetében érdemes GDPR szakértő segítségét kérni, hiszen lehet, hogy valami megfelel felnőttképzési törvény szerint, de valamilyen más adatkezelési tájékoztatást mulaszt el közben.

Érdemes összefoglalni a legfontosabb adatkezeléssel kapcsolatos előírásokat, amelyeket akár GDPR tájékoztatókhoz, akár egyéb nyilatkozatokhoz, tájékoztatókhoz, szerződésbe érdemes lehet felhasználni.

  • A felnőttképző a képzésben részt vevő személyt az oktatási azonosító száma alapján tartja nyilván, és a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében az oktatási azonosító számhoz kapcsolódóan szolgáltat adatot.
  • A felnőttképző – ha a képzésben részt vevő személy előzetesen írásban vagy a Ptk. 6:7. § (3) bekezdése szerinti módon megtett jognyilatkozatában annak továbbítását nem tiltotta meg – a képzésben részt vevő személyek természetes személyazonosító adataira, elektronikus levelezési címére, adóazonosító jelére vonatkozó adatot szolgáltat a felnőttképzési államigazgatási szerv részére a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében.
  • A képzéshez kapcsolódóan a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere útján – személyazonosításra alkalmatlan módon – biztosítani kell a képzésben részt vevő személy részére a képzéssel kapcsolatos elégedettségének felmérése céljából kérdőív önkéntes kitöltését, legkésőbb a képzés befejezésének időpontját követő harmincadik napig. 
  • Az Fktv. 21. § (1) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.
  • Az Fktv. 21. § (1) bekezdés szerinti adatokat államháztartási vagy európai uniós források igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából az e támogatásokat ellenőrző szervek számára továbbítani kell.
  • A felnőttképző az Fktv. 21. § (1) bekezdésben meghatározott személyes adatot a felnőttképzési szerződés megkötésétől számított nyolcadik év utolsó napjáig kezeli.
  • A felnőttképzési államigazgatási szerv a képző 15. § (1) bekezdése szerint teljesített adatszolgáltatás keretében továbbított adatokról, az Fktv. 15. § (1b) bekezdés alapján megismert adatokról és a felnőttképző által kiállított tanúsítványról – az Fktv. 20. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés és a pályakövetési rendszer működtetése céljából – elektronikus nyilvántartást vezet, és a nyilvántartás adatait – az e bekezdésben meghatározott kivétellel – azok keletkezésétől számított ötvenedik év utolsó napjáig kezeli. A felnőttképzési államigazgatási szerv a tanúsítványokat tartalmazó központi nyilvántartás adatait azok keletkezésétől számított ötvenedik év utolsó napjáig kezeli, azt követően pedig azokat átadja az illetékes levéltárnak, és az átadott adatokat törli.
  • A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében kezelt személyes adatok azonosítása, ellenőrzése és pontosítása, valamint a pályakövetési rendszer működtetése céljából a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adatainak összevetése útján a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 9. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást kezelő szerv a képzésben részt vevő személynek az Nytv. 11. § (1) bekezdés a), d) és e) pontjában meghatározott adatának a központi kormányzati szolgáltatási busz útján történő ellenőrzését biztosítja, az Nytv. 11. § (1) bekezdés b), c) és h) pontjában meghatározott adatát átadja, illetve az oktatási azonosító számot kiadó oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a képzésben részt vevő személynek az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 2. § l) pontjában meghatározott adatát átadja térítésmentesen és elektronikus úton a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere számára.
  • A jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés ellenőrzését végző hatóság a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszeréhez való közvetlen hozzáférés alapján jogosult az általa folytatott hatósági ellenőrzés és közigazgatási hatósági eljárás során az eljárás résztvevője azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és az eljárás eredményes lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatokat, valamint a jogszabály alapján szervezett oktatással és képzéssel és az ahhoz kapcsolódóan kiállított tanúsítvánnyal kapcsolatos adatokat megismerni.
  • Képzési hitel igénybevétele esetén: A képzési hitelt nyújtó szervezet – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – a képzési hitelt felvevő személy természetes személyazonosító adatairól, adóazonosító jeléről, a képzési hitel igénybevételéről, az igényelt hitelösszegről a képzési hitel folyósításának felfüggesztéséről folyamatosan adatot szolgáltat a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe. A képzési hitelt nyújtó szervezet a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében szereplő adatok közül a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adatait, adóazonosító jelét, valamint a képzés megnevezésére, a képzés megkezdésének időpontjára és a képzés befejezésének időpontjára, a felnőttképzési jogviszony megszűnésének dátumára, a vizsga időpontjára vonatkozó adatot közvetlen hozzáféréssel veszi át.

 

 

ADATSZOLGÁLTATÁS a FAR rendszerbe

Eleget kell tennie a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe a feln. tv. 15. § alapján történő adatszolgáltatási kötelezettségnek. 

A  felnőttképzés adatszolgáltatási rendszereként a  Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer szakképzési és felnőttképzési modulját kell használni, vagyis ebben az esetben ez a FAR.

Adatszolgáltatási lehetőség akkor nyílik meg a képzőnek, amennyiben már bejelentett státusszal rendelkezik. Ekkor a megfelelő menüpontra kattintva válik láthatóvá az adatszolgáltatási felület. Elkészült egy hozzá kapcsolódó tájékoztató is.

Felnőttképzési törvényváltozás FAR képernyőfelvétel-1

Az adatszolgáltatási kötelezettségnek legkésőbb a képzés megkezdését, az adatokban bekövetkezett változás esetén legkésőbb az adatváltozás keletkezését követő harmadik munkanapig kell eleget tenni. Tehát ha a képzés hétfőn kezdődik meg, csütörtökig eleget kell tenni az adatszolgáltatásnak.

Belső képzés esetén annak a negyedévnek az utolsó napjáig kell eleget tenni, amelyikbe a belső képzés befejezésének időpontja esik. Tehát ha az év első negyedévében kezdődik a képzés és a második negyedévben fejeződik be, akkor a második negyedév végéig kell az adatszolgáltatást teljesíteni.

Furcsaság, hogy a “régi” FIR rendszerhez képest nehezen értelmezhető a “kezdő névsor” módosítása, ahol még aznap volt lehetőség a képzés ténylegesen megkezdők módosítására. Habár a változást követő három munkanapig kell, vagyis lehet módosítani, ha már másnap módosítani szeretné a névsort, akkor pl. plusz személyt mint a képzésbe bekapcsolódót fogja felrögzíteni. Alapvetően a módosítások naplózása nyújt támpontot az események utólagos visszafejtésére.

A felnőttképző a jogszabály szövege szerint az alábbi adatokat szolgáltatja a felnőttképzési államigazgatási szerv részére a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében: 

  • az oktatás, képzés megnevezésére, jellegére, helyére, óraszámára, első képzési napjára és – a zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósuló képzés kivételével – befejezésének tervezett időpontjára,
  • a képzésben részt vevő személyek természetes személyazonosító adataira, elektronikus levelezési címére, valamint legmagasabb iskolai végzettségére
  • a képzési díjra és annak költségviselőjére

Nem lehetséges 2021. január 1-jét követően a törvényben meghatározott adatok továbbításának megtiltása a résztvevők részéről.

Illetve, ez az adatszolgáltatás nem terjed ki a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv, a Magyar Honvédség, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatok által szervezett oktatásra, képzésre és ahhoz kapcsolódóan a képzésben részt vevő személyre, ha annak eltérő kezelése e szervek tevékenységével összefüggésben Magyarország rendvédelmi, honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése céljából szükséges. Ebben az esetben azonban figyelem (!) csak az adatszolgálatás teljesítése alól ad felmentést, minden más alól (pl. adatok kezelése, szerződéskötés) nem.

Képzésről az “Új képzés rögzítése” gombra kattintva kezdhetjük meg az adatszolgáltatást.

Felnőttképzési törvényváltozás FAR képernyőfelvétel-2

A kötelező cellákat ki kell tölteni, ezt egy kis piros csillag jelzi. Annak ellenére, hogy egyébként a képzés megkezdését követő kötelező adatszolgáltatásban elvileg nem is lenne benne, nem engedi pl. még piszkozatként sem menteni a képzést, ha a képzés jellegét vagy a képzési díjat nem adtuk meg. Kis “i” betűkre az egeret helyezve (kérem, ne tegye az egeret fizikálisan is a monitorra, illetve teheti, de csak kitakarja a képernyő azon részét, mást nem ér el vele), segítő vagy értelmező információkhoz lehet hozzájutni.

A cellákat értelem szerűen kell kitölteni. Képzés megnevezéséhez a képzés megnevezését, amit a felnőttképzési szerződésben is használ (koherencia). Képzés jellege esetén ez lehet hatósági képzés (pl. gépkezelői jogosítvány megszerzésére irányuló képzés vagy tűzvédelmi szakvizsgára felkészítő képzés) vagy egyéb képzés (pl. egy prezentációs tréning esetében).

A fejlesztett kulcskompetenciák esetében próbálja meg besorolni azt megfelelően, bátran pipáljon többet is. 

Kapcsolódó munkakör, foglalkozás esetében válassza ki a leginkább megfelelőt, amennyiben úgy érzi, egyikbe sem tartozik (pl. soft skill képzések esetén ez előfordulhat), bejelölheti, hogy “A kapcsolódó foglalkozás / munkakör nem meghatározható”. Jogszabály alapján folytatott képzés esetén ez a jelölő nem látható, itt mindenképpen meg kell határozni valamilyen kapcsolódó foglalkozást/munkakört.

A képzési kategóriákat szintén annak megfelelően kell pipálni, hogy ez egy támogatott képzés vagy belső képzés (de leginkább támogatott belső képzés, mert támogatott képzést bejelentéskötelesen nem lehet indítani). Nyilvánosan meghirdetett képzés kipipálása esetén ne lepődjön meg, ha a hatóság honlapján szintén “hirdetni” fogja, a zárt rendszerű távoktatás tekintetében pedig a Felnőttképzési törvény pontosan definiálja, hogy mi az: “zárt rendszerű elektronikus távoktatás: elméleti képzési ismeretanyag oktatását digitális tananyag formájában informatikai hálózaton (internet, intranet) keresztül zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerrel megvalósító távoktatási forma, ahol az oktató, az oktatásszervező és a képzésben részt vevő személy közös kommunikációs eszköze a számítógép és az informatikai hálózat, továbbá a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer“.

A Skype-on vagy Zoom-on tartott oktatás NEM zárt rendszerű távoktatás. Ha valaki egyszerű “külső képzést” valósít meg, egyik helyre sem fog pipát tenni.

Ha valaki szeretné, hogy megjelenjen a hatóság honlapján is képzése, tegyen pipát a “Nyilvánosan meghirdetett képzés mellé”. Ebben az esetben itt fog megjelenni a nyilvánosan is meghirdetett képzése: meghirdetett képzések

Itt látni olyan képzéseket is, amelyek a címre rákeresve valószínűleg egy konkrét munkáltató által megrendelt képzésekre utal (tekintve, hogy maga az összeg sem kerek, tehát mintha egy összeget egy adott létszámmal “visszaosztottak” volna). Mivel nem kötelező, ezért nem is minden esetben célszerű ezt bepipálni, pl. a munkáltató által megrendelt, cégre szabott képzések esetén.

Sajnos – jelenleg legalábbis – nem lehet jelölni azt, hogy a képzés kontaktórás vagy online platformon valósul meg, esetleg a kettő keverve.

Ezért a képzés helyszínéhez – tantermi képzésnél ez evidens – székhelyet/telephelyet vagy a résztvevők helyét (ha együtt vannak) vagy a tréner címét is megadhatja, ahonnan tartja az oktatást. Konkrétan a megvalósulás helyszínére vonatkozó szerződést nem kell megőrizni és a felnőttképzési szerződésben sem szerepel kötelező elemként a képzés helyszíne (koherencia miatt fontos).

A képzési díj esetében a FAR átlagot kér, ezért azt mindig úgy kell kiszámolni, hogy pl. egy csoportdíj esetében (pl. a tréningcég napidíjat határozott meg) a teljes díjat osztjuk a résztvevők számával. A képzés díjához jobb, ha bruttó összeget írunk, akkor is, ha feltételezzük/tudjuk, hogy a kifizető az ÁFÁ-t visszaigényli.

Belső képzés esetén, mivel az nem üzletszerűen szervezett képzés, alapvetően nem értelmezhető a képzési díj megadása. Amennyiben kéri a rendszer a kitöltését, értelemszerűen 0 Ft a képzési díj, ÁFA nélkül. ÁFÁ-val is ugyanennyi. 

Természetesen, nem belső képzés is lehet ingyenes, ebben az esetben is nulla forint a megadandó összeg.

Lehetőség van saját azonosító rögzítésére. Nem kötelező adat, saját magunknak lehet segítség. Lehetőség van a felrögzített adatok piszkozatként való mentésére.

Új résztvevőt felrögzíteni a “Résztvevők adatai” menüponton lehetséges.

Új résztvevő hozzáadásával nekiláthat a résztvevők (vagy új résztvevő) felrögzítésének. Itt egyébként értelemszerűen már az új excel sablont tudjuk letölteni.

Fontos! 2021. jan 1-e előtt indult képzések esetén más az adminisztrációs felület, illetve a képzés indulásakor hatályos jogszabály előírásai szerint kell a képzést adminisztrálni és kell róla adatot szolgáltatni. Tehát ebben az esetben még a becsatlakozó is letilthatja adatai továbbítását, amennyiben csatlakozik. 

Képernyő 2021. január 1-e előtt indult képzések esetén:

Felnőttképzési törvény változás

TIPP: Amennyiben nem ezt a képernyőt látja (hiányzik az aljából több vagy kevesebb, de pl. akár az OK gomb nem látszik), a böngészőablak beállításainál a nagyítást vegye kisebbre addig, amíg mindezt nem látja (pl. 90% vagy akár 80%).

Figyelni kell arra, hogy dátum végéhez ne tegyünk pontot (tehát pl. 1983.04.02 és ne 1983.04.02.), illetve az adószámot egy algoritmus alapján ellenőrzi.

2021. január 1-je után indult képzések esetében pedig már ez a képernyő fogad bennünket (update: a képernyőkép némileg frissült, a képernyőfotót hamarosan cserélem).

felnőttképzési törvény változás - FAR adatszolgáltatás január 1-től

A képen látható, hogy mik a kötelező adatok. Az oktatási azonosító szám nem hogy nem kötelező, de ez “szürke” mező, tehát nem tudunk ide berögzíteni. A többi adat is, egy kivételével mind olyan, amiről tudjuk, hogy maga a jogszabály mondja azt, hogy azt fel kell tölteni és nem lehet adatot letiltani már (illetve újszerű élmény lehet a születési ország megadása is azoknak, akik még novemberben rögzítettek utoljára képzést, mert akkor még ezt nem kellett).

A résztvevő OM azonosító számát azonban nem itt fogjuk majd látni.

Új elem, hogy külön pipálnunk kell, ha valaki magyarországi lakcímmel nem rendelkező nem magyar állampolgár. Felnőttképzési törvény adatkezelési részénél ne is keressünk ilyen típusú adatot, mert ilyen nincs. Nekünk viszont tudnunk kell. Logikailag “és” kapcsolatot lehet feltételezni a mondat két eleme között (magyarországi lakcímmel nem rendelkezik és nem magyar állampolgár). VISZONT. Ha valaki az excel sablont használja, tőle csak annyit kérdez, hogy külföldi résztvevő vagy sem.

ADATOK PONTOSSÁGA. Mi a helyzet az elgépelésekkel és az adatok pontosságával? Mi a helyzet akkor, ha a résztvevő pontatlanul írja le adatait vagy kézzel írta le és a képző nem jól olvassa azt ki?

A 2021. január 1-jei egyik módosítás nyomán ezt a helyzetet is kezeli a jogszabály. Az ITM-es tájékoztató alapján, “a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere a természetes személyazonosító adatok rögzítését követően azok pontosságát ellenőrzi, ezáltal biztosítva az adatszolgáltatás helyességét és támogatva a felnőttképző tevékenységét a tekintetben, hogy saját maga is ellenőrizhesse a képzésben részt vevő személy adatainak valódiságát.”

Az adatszolgáltatás tartalmi megfelelőségéért a felnőttképző felel. Ennek megfelelően a hibásan rögzített természetes személyazonosító adatok esetén a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere figyelmeztetést küld, ami alapján a felnőttképzőnek biztosítani kell a hibás adatok pontosítását. Az adatszolgáltatás akkor tekinthető teljesítettnek, amennyiben a természetes személyazonosító adatok valóságnak megfelelő rögzítésére sor került.

 

KÉPZÉSI ADATOK MÓDOSÍTÁSA, RÉSZTVEVŐK MÓDOSÍTÁSA

Bármikor lehetőség van a már megadott adatokat módosítani, sőt, jogszabály által meghatározott esetekben szükséges is.

Például, amennyiben változik a tervezettként beírt befejezési dátum, a dátum átírásával és az adatszolgáltatás beküldése gombra kattintással azt módosítani tudja.

Képzésbe bekapcsolódó résztvevőket menet közben szintén az “Új résztvevő hozzáadása” gombbal adhat, amennyiben pedig valaki lemorzsolódik, a már felrögzített résztvevő neve melletti “kuka” ikonnal törölheti.

Ne aggódjon résztvevő kitörlésekor azon, hogy úgy fog tűnni, mintha fel sem rögzítette volna. A rendszer naplózza a változásokat és az “Adatlap történet”-re kattintva minden egyes rögzítési és módosítási időpont esetében elmenti az akkori állapotot. Így meg fog maradni, hogy Ön a kitörölt résztvevőt egyébként felrögzítette.

 

 

OKTATÁSI AZONOSÍTÓ kérése, résztvevő tájékoztatása

Az oktatási azonosító szám egy új típusú adat a korábbiakhoz képest, és új az is, hogy ezzel kapcsolatban a képzőnek “feladata” és “tudnivalója” van. Alábbiakban összegzem, amit feltétlenül tudni érdemes ezzel az adattípussal kapcsolatban.

A felnőttképző a képzésben résztvevő személyt az oktatási azonosító száma alapján tartja nyilván és a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében az oktatási azonosító számhoz kapcsolódóan szolgáltat adatot. Emiatt ezt az adatot is kérje be a résztvevőtől.

Jogszabály szövege alapján, ha a felnőttképző olyan képzésben részt vevő személlyel létesít felnőttképzési jogviszonyt, aki rendelkezik oktatási azonosító számmal, a képzésben részt vevő személy oktatási azonosító számát az Oktatási Hivatal a képzésben részt vevő természetes személyazonosító adatainak megadása alapján a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerén keresztül elektronikus úton közli a felnőttképzővel.

Vagyis, az ITM által 2021. januárban kiadott tájékoztatója szerint, ha a résztvevő már rendelkezik oktatási azonosító számmal, a természetes személyazonosító adatoknak a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe történő rögzítését követően azt a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere az Oktatási Hivatal adatközlése alapján a képzésben részt vevő személyhez kapcsoltan megjeleníti a FAR-ban.

VAGY

Ha nem rendelkezik oktatási azonosító számmal, annak kiadását a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere útján kell a felnőttképzőnek az Oktatási Hivataltól igényelnie és a kiadott oktatási azonosító számról tájékoztatnia kell a képzésben részt vevő személyt.

Én magam még nem találtam arra vonatkozóan szabályt, hogy milyen úton és az azonosító szám képző tudomására jutásától (vagy elektronikus úton a képzővel való közléstől) számítva meddig, hány napon belül kell tájékoztatni a résztvevő személyt.

Az igénylés egyébként automatikusan történik a természetes személyazonosító adatok rögzítésével, a kiadott új oktatási azonosító számot a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere az Oktatási Hivatal adatközlése alapján a képzésben részt vevő személyhez kapcsoltan megjeleníti a FAR-ban.

Tehát az oktatási azonosító számmal kapcsolatos teendők:

  • kérdezzük meg, hogy a résztvevőnek van-e ilyen és mi az?
  • Ha van, akkor azt rögzítsük fel.
  • Ha nincs, akkor a “rendszer” fog adni, és amit adott, arról tájékoztatnunk kell a résztvevőt.

Előfordulhat az, hogy a résztvevőnek már van ilyen azonosító száma, csak nem tud róla, mert vagy megfeledkezett róla vagy nem tudja mi az, vagy egy korábbi tanfolyamon kapott, csak az a képző nem vagy még nem értesítette őt.

Ebben az esetben ne érjen váratlanul, ha a FAR az adatok rögzítése után “kiköp” egy azonosítót és járjunk el korrekten. Bár nem a mi képzői kötelességünk lett volna tájékoztatni őt erről, jelezzük felé, hogy a rendszer szerint neki ilyen azonosítója van és tájékoztassuk a számról.

Az oktatási azonosító szám kiadására és a változásbejelentésre a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 14. § (2)–(5) bekezdését, 15. § (2) bekezdését és 16. §-át kell alkalmazni, azzal, hogy köznevelési intézmény és nevelési-oktatási intézmény alatt a felnőttképzőt, KIR alatt a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerét, miniszter alatt a felnőttképzésért felelős minisztert, tanuló alatt a képzésben részt vevő személyt kell érteni. 

A hivatkozott jogszabályi pontok a következőképpen néznek ki “átfogalmazva”:

“(2) A Hivatal az igénylés befogadása napjától számított tizenöt napon belül adja ki az oktatási azonosító számot, amelyet a kiadással egyidejűleg a FELNŐTTKÉPZÉS ADATSZOLGÁLTATÁSI RENDSZER zárt rendszerén keresztül a FELNŐTTKÉPZŐ számára elérhetővé tesz. A FELNŐTTKÉPZŐ képviselője gondoskodik arról, hogy az érintett megismerje a részére kiadott oktatási azonosító számot.

(3) Az oktatási azonosító szám a FELNŐTTKÉPZÉS ADATSZOLGÁLTATÁSI RENDSZER-ben való megjelenésének időpontjától kezdve kezelhető és használható fel.

(4) Ha az érintett tájékoztatást kér az oktatási azonosító számáról és a FELNŐTTKÉPZÉS ADATSZOLGÁLTATÁSI RENDSZER-ben róla nyilvántartott adatokról, a FELNŐTTKÉPZŐ képviselője a kérelem napján, térítésmentesen a FELNŐTTKÉPZÉS ADATSZOLGÁLTATÁSI RENDSZER-ből nyomtatható tájékoztatást állít ki. A Hivatal az oktatási azonosító szám kiadásával egyidejűleg a FELNŐTTKÉPZÉS ADATSZOLGÁLTATÁSI RENDSZER-en keresztül biztosítja a tájékoztatás céljául szolgáló formátumhoz való hozzáférést.”

(2) A Hivatal felel azért, hogy a természetes személynek csak egy oktatási azonosító száma legyen. 

16. § A FELNŐTTKÉPZŐ képviselője a FELNŐTTKÉPZÉS ADATSZOLGÁLTATÁSI RENDSZER-ben az oktatási azonosító számmal kapcsolatosan nyilvántartott adatok változását a változást követő öt napon belül köteles bejelenteni. A 14. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatás tartalmát érintő adatváltozás átvezetése után a FELNŐTTKÉPZŐ képviselője az érintettnek a 14. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatást a megváltozott adatok alapján állítja ki.”

TÁJÉKOZTATÁS

 

Eleget kell tennie a feln. tv. 17. § a) pontjában meghatározott tájékoztatási kötelezettségének.  

A felnőttképző köteles a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számát a felnőttképzési tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban, a felnőttképzési tevékenységével kapcsolatos dokumentumokon feltüntetni, továbbá arról ügyfeleit és a képzésben részt vevő személyeket tájékoztatni.

A törvény a tájékoztatás résznél csak ennyit ír a bejelentésköteles képzésekhez, azonban az oktatási azonosító számnál már láttuk, hogy ha az adott képző képzésén fog először kapni oktatási azonosító számot, akkor annak a képzőnek kell erről tájékoztatnia.

 

FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG KISZERVEZÉSE (külső és belső képzések)

 

A felnőttképző a felnőttképzési tevékenység végzésére – a képzés személyi és tárgyi feltételei kivételével – más jogalannyal nem állapodhat meg.

Ez az előírás, bár a 2021. januárjával szövegezésében módosult,  már évekkel ezelőtt bekerült a felnőttképzési törvénybe, még a “korábbi rendszerben”.

Akkor azzal magyarázták informálisan (az én emlékeimben konkrétan egy szakértői fórumon beszélt erről a jogalkotó képviselője), hogy ezzel akarják elejét venni annak, hogy mint egy építési vállalkozó, aki megnyer egy projektet és egy-az-egyben átadja egy alvállalkozónak, a képző a képzés egészének szervezését és lebonyolítását kiszervezze egy másik cégnek. Itt leginkább a pályázatos képzésekre vonatkoztatták, de maga a szabály nem csak a pályázatos képzésekre érvényes.

Azt nem zárják ki, hogy tárgyi feltételekre vagy személyi feltételekre a képző szerződjön (vagy mindkettőre egyszerre), tipikusan pl. gyakorlati képzőhely esetén, ahol mind a tárgyi, mind a személyi feltételt pl. egy bolt adja egy eladói képzésnél. De azt már nem lehet, hogy minden szervezési feladatot is átadjon a képző, konkrétan, hogy ő csak a “nevét” adja és a teljes felnőttképzési tevékenységet egy másik képző intézmény végezze ténylegesen (legalábbi szerződésszerűen nem…)

Ez a téma belső képzéseknél is pikáns lehet.

Ugyanis a munkáltató pont ezért nem adhatja ki a teljes képzésszervezési feladatot egy külső cégnek, hogy ezzel a “belső képzések” berkein belül tartsa a képzést, ugyanakkor neki semmilyen feladata ne legyen vele.

Ez a kérdés számtalanszor előjött a munkáltató által megrendelt képzéseknél is, amikor a szolgáltató tanácstalan volt, hogy ő most képző vagy sem. A gyakorlatban eltérő megoldásokat láttam, van, ahol a munkáltató ezt magára vállalta és mint belső képző jelent meg, van, ahol a szolgáltatótól várta el, hogy ő “külső” képző legyen.

Egy képzésnek egy képzője lehet. A képző köti a szerződést, a képző állítja ki a tanúsítványt (ha a résztvevő kéri), a képző szolgáltat adatot. Amennyiben ez a munkáltató, akkor az belső képzés, amennyiben ez a külső szolgáltató, akkor az külső képzés (“külső képzés” kifejezés a törvényben nincs, a szembeállítás céljából fogalmaztam így).

Véleményem szerint, a munkáltató a teljes felnőttképzési tevékenységre a fentiek alapján nem szervezheti ki teljes egészében azzal, hogy az a képzés maga belső képzés maradjon. Ha pedig nem a teljes felnőttképzési tevékenységet szervezi ki, akkor egyértelműen neki kell, hogy dolga legyen azzal a képzéssel.

A fentiekből az következik, hogy ha egy szituációban “A” munkáltató és “B” képző, “A” munkáltató akkor marad a belső képzés berkein belül a jogszabály keretei között, ha személyi és tárgyi feltételekre köt szerződést (ha pl. a képző biztosítja a helyszínt is és az oktatót is). Ha ezen túlterjeszkedik, akkor a jogszabály előírásait szűken értelmezve, az már nem felel meg annak a kritériumnak, hogy a felnőttképző a felnőttképzési tevékenység végzésére – a képzés személyi és tárgyi feltételei kivételével – más jogalannyal nem állapodhat meg.

Egy kicsit tágabban értelmezve ugyanakkor, jómagam azt sem tartanám kizártnak, hogy – mindamellett, hogy egy képzővel személyi és tárgyi feltételek biztosítására szerződést köt – bizonyos adminisztratív feladatokat, pl. az adatszolgáltatást egy számlásan bedolgozó “virtuális asszisztens” végezzen el vagy éppen a könyvelő (ha ezt ő elvállalja), mert szellemében nem ellentétes véleményem szerint az előírással, hogy “egy-az-egyben” kiadja a képzési tevékenységgel kapcsolatos megvalósítási feladatokat. Ugyanis a munkáltató a képzés szervezését saját kézben tartja, magát a felnőttképzési tevékenységet ő szervezi, végzi. Ebben az esetben már azonban vékony a határ.

Másrészről ennyire aprólékosan szinte már ellenőrizhetetlen is, hogy egy adott képzés esetén a képzési tevékenység megvalósításával összefüggésben az összes feladatot hogyan fedte le a képző.

A személyi feltétel alatt véleményem szerint a jogalkotó nem a “képzésszervezőt” érti és biztosan nem kapcsolva a képzésszervező személyhez az általa elvégzett szervezési feladatokat (így kiüresedne az egész szabály).

Természetesen, a fentiekben egyfajta jogértelmezést vázoltam fel.

ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS

 

A felnőttképzési törvény végrehajtási rendelete alapján, a képzéshez kapcsolódóan a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere útján – személyazonosításra alkalmatlan módon – biztosítani kell a képzésben részt vevő személy részére a képzéssel kapcsolatos elégedettségének felmérése céljából kérdőív önkéntes kitöltését, legkésőbb a képzés befejezésének időpontját követő harmincadik napig.

A kérdőív a munkaerőpiaci előrejelző rendszer és a pályakövetési rendszer általi adatelemzési feladatok ellátásának alapjául szolgáló legalább kilenc és legfeljebb tizenöt, a felnőttképzési tevékenységre és a képzésre vonatkozó általános kérdésből állhat.

A kérdőívet felnőttképzőnként, képzésenként és kérdésenként a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere kiértékeli és – a kerekítési szabályok szerint – megállapítja a két tizedesjegyig számított átlageredményt.

A kérdőív kiértékelését a felnőttképző számára a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében elérhetővé kell tenni és a kérdőív kiértékelését követő tizenötödik napig lehetőséget biztosítani a felnőttképző számára a kiértékeléssel kapcsolatos szöveges vélemény kifejtésére.

VAGYIS a jogszabály megfogalmazásából adódóan és az adatszolgáltatási rendszer működése alapján, nem a képző kötelessége valamilyen tartalmi előírás alapján kérdőív összeállítása és kitöltése.

A kérdőív kérdései adottak és a rendszer a képzés befejezését követő napon fogja kiküldeni az elégedettségi kérdőív kitöltéséről szóló meghívókat azoknak a résztvevőknek, akikhez a kiküldés pillanatában meg van adva e-mail cím (tehát nem tiltotta le a résztvevő).

A kérdőív válaszokat a rendszer anonim módon kezeli, a kiküldött meghívók és az ezek alapján beküldött válaszok között nincs adatkapcsolat.

Mindebből az is következik (mivel nem tiltott), hogy a képző saját elégedettségmérő kérdőívet egyébként használhat.

TIPP: annak érdekében, hogy a résztvevőket ne érje meglepetés, nem kötelező, de célszerű tájékoztatni arról, hogy amennyiben nem tiltják meg adataik továbbítását, úgy kapni fognak – nem a képzőtől – egy elégedettségmérő kérdőívet. Ezt a “tájékoztató” részt akár a felnőttképzési szerződésbe vagy az adatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatóba is beleírhatják. Így nem fogják a résztvevők azt feltételezni, hogy a képző engedély nélkül adta meg az elérhetőségüket olyan célból, amihez ők nem járultak hozzá.

Koherencia

A jogszabály külön nem nevesíti ezt, ugyanakkor a korábbi ellenőrzési tapasztalatok alapján a képző intézmény sokszor nem fordít kellő figyelmet arra, hogy a lejelentett adatok, információk, illetve a dokumentumokon látható, azokból következő információk koherensek legyenek, vagyis egyezzenek. Ilyen, ha pl. nem lettek változások bejelentve vagy adminisztrációs hiba történik, dokumentumok esetlegesen elvesznek, több példányban készülnek el, de nem az aktuális került archiválásra vagy hiányos a dokumentáció, satöbbi.

A koherencia szükségességére vonatkozó utalás egyedül az ellenőrzéssel kapcsolatos pontban jelenik meg: “nem a valóságnak megfelelő adatot szolgáltatott”.

Azzal kell számolni, hogy a képző intézmény kötelessége, hogy a jogszabályi előírásoknak megfeleljen. Az, hogy harmadik személyek mit nem teljesítettek (nem adtak időben információt, nem küldtek meg valamit stb.), ami miatt nem vált lehetségessé bizonyos előírás teljesítése, ezt a hatóság nem tudja figyelembe venni.

TIPP: Kivéve, amennyiben pl. adatszolgáltatásra használandó online felületek – átmenetileg akár – nem működnek és emiatt az adatszolgáltatási határidő teljesítése kerül veszélybe vagy válik lehetetlenné. Ilyenkor javasolt a hibát prnt scrn-ezve elektronikusan felvenni a kapcsolat a hatósággal és a küldött és válaszként kapott e-mailt kinyomtatni, archiválni.

A jogszabályi előírásokkal való alaposabb megismerkedés azért is fontos a képzést folytató intézmények számára, mert a bejelentési kötelezettség mellett a hatóság a jogszabályoknak való megfelelést ellenőrizheti, ellenőrzi, illetve a nem megfelelést pénzbírsággal is szankcionálhatja.

Oktatói végzettségek

Oktatókra vonatkozó végzettségi előírás bejelentésköteles képzéseknél alapvetően NINCS – a felnőttképzési törvény és annak végrehajtási rendelete alapján.

Ez a kérdéskör ennyiben lezárható, annyit hozzá kell persze tenni, hogy egyes szabályozott képzéseknél, pl. jogszabály alapján folytatott képzéseknél előfordulhatnak bizonyos oktatói végzettségi előírások (pl. lásd hatósági képzések), de alapvetően a nyelvi képzések és egyéb nem szabályozott tréningek stb. esetében nincs ilyen előírás.

 

Jelenléti ív és egyéb dokumentumok

Jelenléti ív, haladási napló, tananyag, oktatói szerződések stb. Nem kell vezetni, nem kell feltölteni.

Természetesen lehetséges és a gyakorlatban pl. a jelenléti ív aláíratása célszerű lehet. Azonban arra figyelni kell, hogy ha annak ellenére, hogy nem szükséges, ha ez vezetésre kerül, pl. a nyilvántartási számot ezen dokumentumon vagy dokumentumokon is fel kell tüntetni és az adatoknak egyezniük kell más dokumentumokon található információkkal és az adatszolgáltatással (ütemezés, létszám stb).

A fenti írásban ahogy az oktatói végzettségekre, úgy a jelenléti ívekre, haladási naplókra stb. vonatkozó előírások azért nem kerültek megemlítésre, mert nem engedélyköteles, vagyis bejelentés-köteles képzéseknél ezek nem szükségesek. Engedélyköteles képzéseknél sokkal több dokumentumot kell naprakészen vezetni, amelyeknek a jogszabály még a tartalmát is meghatározza, bejelentéses képzéseknél azonban nincs ilyen

Körültekintőnek kell azonban lenni, mert pl. jogszabály alapján folytatott képzéseknél vagy egyedi esetekben más jogszabály előírhat bizonyos dokumentumokat és további jelentéstételi kötelezettségeket.

Természetesen, minden képző számára javasolt az, hogy tudja követni a képzésén való részvételt, képzéstől és szituációtól függően egyéb dokumentumokat használjon saját belátása és jól felfogott érdeke szerint vagy akár a felnőttképzési szerződést írásban kösse meg. DE a felnőttképzési törvény ezt számára nem írja elő. 

Belső képzés

A témáról még részletesebben itt talál egy összefoglaló írást: Belső képzések a felnőttképzési törvény változásai alapján

A törvény alkalmazásában: belső képzés: az olyan oktatás és képzés, amelyet a munkáltató

  • nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében,
  • – a jogszabály alapján szervezett oktatás, képzés kivételével – összesen hat óra időtartamot meghaladó mértékben,
  • a saját, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2)–(6) bekezdése szerinti partner- vagy kapcsolódó vállalkozás, illetve beszállítójának foglalkoztatottja részére

szervez.

A definícióval kapcsolatban további gondolatokat a felnőttképzési tevékenység kiszervezése (külső és belső képzések) pontnál olvashat még.

Tehát nem csak saját munkavállalók oktatása minősül belső oktatásnak, hanem a hivatkozott jogszabály meghatározott pontjai szerinti partner- vagy kapcsolódó vállalkozások, illetve beszállítójának foglalkoztatottjanak oktatása is, amennyiben nem üzletszerűen szervezett képzésről van szó.

TIPP: Bejelentési folyamat során a Bejelentésnél leírtak szerint, a belső képzés esetében egy plusz dologra is szükséges figyelni.

A fentiek szerint 2021. január 1-jétől a felnőttképzésről szóló törvényt már NEM KELL ALKALMAZNI a munkavédelemről szóló törvény és a tűz elleni védekezésről a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény alapján a munkáltató kötelezettségeként előírt oktatásra, képzésre.

TIPP: tekintsék át az összes olyan 6 órán felüli tevékenységet, amit eddig oktatásnak vagy képzésnek hívnak. Egyenként nézzék meg és vessék össze akár az ITM által kiadott példatárral. Ugyanis sok esetben kiderülhet, hogy az a tevékenység nem Fktv. szerinti felnőttképzés, hanem munkautasítás, tájékoztató, workshop stb. Minőségirányítási rendszer esetén egyeztessenek tanácsadójukkal, hogy amit eddig oktatásnak/képzésnek hívtak, felülvizsgálva magát a tevékenységet, és megállapítva hogy az nem Fktv. szerinti képzés vagy más formában is meg lehet valósítani, lehetséges-e későbbiekben nem annak nevezni/más formában megvalósítani.

Azoknál az oktatásoknál, amik nem tartoznak a kivételek közé, de más jogszabály a munkáltató kötelezettségei közé sorolja az oktatás megtartását, és az oktatások megtartása kiszervezésre kerül, figyelemmel kell lenni az oktatást ténylegesen megtartóval kötött szerződés tartalma esetében.

Pl. 6 óra feletti képzéseknél, amennyiben a szerződés szerint az oktató csak az oktatási feladatot látja el, úgy a munkáltató felelőssége a felnőttképzési törvény szerinti előírások betartása. Amennyiben viszont – akár 6 óra alatti képzésnél is – külső képzésnek minősül a képzés (tehát a képzői felelősség átkerül az oktatóhoz), már figyelni kell arra, hogy csak a megfelelő nyilatkozat birtokában tudja képzési költségként elszámolnia a munkáltató a képzés költségét!

TIPP: Mindenképpen javasolt azonban az, hogy a feladatokat szerződésben határolják le, konkrétan jelöljék meg, hogy az adott oktatás esetében a felkért oktató vagy a “munkáltató” a képző. Az oktatónak ez azért is érdeke, mert később nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy jóhiszeműen azt gondolta, hogy nem ő a képző, majd a számla benyújtásakor a munkáltató kéri tőle, hogy mint képző nyilatkozzon az adatszolgáltatás teljesítéséről.

Nem vonja ki tehát a törvény hatálya alól a belső képzéseket, de engedményeket tesz a nem belső képzésekhez képestÖsszességében, amennyiben a belső képzés definíciójának megfeleltethető a szervezeten belüli oktatási/képzési tevékenység, vagyis amennyiben a megvalósuló belső képzésre igaz az Fktv. felnőttképzési tevékenységre vonatkozó meghatározása, úgy a törvény erre is vonatkozik.

Pontosan milyen feladatok kapcsolódnak a belső képzéshez? 

Összefoglalva, belső képzés esetén is:

– tájékoztatási kötelezettség

– felnőttképzési szerződés kötése

– adatkezelés/nyilvántartás

– adatszolgáltatás (far.nive.hu) – belső képzésekre vonatkozó megengedő szabály figyelembe vételével

Legyenek körültekintőek a megvásárolható dokumentum csomagokkal kapcsolatban. Ezek kiváló kiindulópontok lehetnek, de ha nem kifejezetten belső képzésre szóló dokumentumról van szó, tartalmilag lehetnek benne olyan pontok, amik belső képzés esetében esetleg oda nem illőek, nem életszerűek vagy egyszerűen fölöslegesek.

TIPP: Adatok nyilvántartásakor lehetséges, hogy minden munkavállalóval aláírattak egy nyilatkozatot az adatok kezeléséről, de egyeztessenek GDPR szakértőjükkel, hogy az a nyilatkozat kiterjed-e arra is, hogy a munkáltató a képzések szervezéséhez is kezelheti az adatokat. Egyeztessenek arról is, hogy GDPR tekintetben milyen további feladatokat kell megtenniük.

Érdemes a dokumentációs rendszer kialakításakor figyelembe venni azt, hogy nem kell résztvevőnként (egyenként) külön írásban szerződést kötni, kreatívan, ámde – lehetőség szerint – jogásszal egyeztetve kell átgondolni a lehetőség szerinti legegyszerűbb megoldást.

TIPP: nagy szervezetek esetében előfordulhat, hogy egyes osztályok a HR tudta nélkül szerveznek olyan tevékenységeket, amik szept 1-től bejelentéskötelesek. Kommunikálják a szervezetben a változásokat, azok jelentőségét, igény szerint központosítsák a képzések jóváhagyását. Annak érdekében, hogy ne történhessen meg az, hogy úgy szervezzenek képzéseket, hogy arról az ezért felelős osztály/személy nem tud és ne történjen meg a szükséges adatszolgáltatás, szerződéskötés stb.

Amennyiben a munkavállaló a szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai képzésben vagy részszakmára felkészítő szakmai oktatásban felnőttképzésben (esetleg felnőttoktatásban) végez és a gyakorlati képzési részt egyébként saját munkahelyén végzi, úgy a képző intézmény nem a munkáltató, erre nem vonatkozik. Ezzel kapcsolatban csak a képző által kért adminisztrációs feladatokat kell elvégezni.

 

Adminisztráció a gyakorlatban

ESETTANULMÁNY 1.: Az egyszerű eset, a jogszabályi változások átvezetésével

A képző nyitott képzést szervez, honlapján és facebook oldalán is meghirdeti. Minden felületén használja az engedélyszámát.

Az érdeklődőket e-mailben és telefonon tájékoztatja a képzés részleteiről, amikor pedig a résztvevő jelzi részvételi szándékát, megküldi a képzés tájékoztatóját. Mivel 2021. január 1-jétől nincs lehetőség a résztvevői adatok továbbításának megtiltására, ezért a sablon tájékoztatójából az erre vonatkozó részt kitörölte.

A tájékoztató mellé csatolja a felnőttképzési szerződést is. A szerződésben tudja a résztvevő az összes személyes adatát is kitölteni. Már új nyomtatványt használ erre, mert a korábbi szerződésben még lehetett nyilatkozoni az adatok megtiltásáról, de mivel 2021. január 1-jétől erre már nincs lehetőség, így a nyomtatványt módosította, illetve a bekért adatokra vonatkozó részt is módosította, mert már kevesebb adatra van szükség. 

Mivel a képzés tantermi lesz, a képző azt kéri, hogy a résztvevő hozza magával nyomtatva és aláírva a felnőttképzési szerződést két példányban, amelyet a helyszínen ő is alá fog írni és egy példányt visszaad.

A FAR-ba az adatszolgáltatást nem aznap, hanem a következő nap teszi meg, mert a képzés megkezdésének napján már túl fáradt. 

Egy résztvevő kért tanúsítványt.

A képző a tanúsítványt egyébként túl puritánnak tartja, ezért saját logójával, különböző, szöveget nem tartalmazó design elemekkel terveztet a marketinges munkatársával egyet, ami hasonlít a korábban általa kiadott “oklevelekhez” (igazából csak arról leveszik a szöveget). Ezt előnyomtatják és a képző úgy tervezi, hogy majd erre fogják nyomtatni a rendszerből generált tanúsítványokat.

ESETTANULMÁNY 2.: Az állatorvosi ló

A képző intézmény egy magyarországi telephelyen külföldieket is foglalkoztató cégtől nyert megbízást több csoport oktatására. A különböző nációkból álló munkavállalók közös nyelve az angol. Volt csoport, ami magyar, de egy csoport vegyesen külföldi és magyar munkavállalókból állt össze.

Egy kérdés merült fel már kezdetben. Szükséges lesz-e angol nyelvű szerződés a vegyes csoportban. Látható volt, hogy a képzőnek hosszabb távon célszerű lesz lefordítania angolra is a szerződés sablonját, ugyanakkor a rövid határidő miatt ez nem volt lehetséges. Felmerült, hogy egyébként ebben az esetben elég lenne-e csak az angol nyelvű, vagy kétnyelvű szerződés lenne szükséges?

A megbízó vállalta, hogy lefordíttatja vagy közreműködik abban, hogy a résztvevők annak tudatában kössék meg a szerződést, hogy ismerik a feltételeket. A külföldi résztvevők a magyar nyelvű felnőttképzési szerződést fogják visszaküldeni (amúgy mi van, ha a képző szóban, de angolul köti meg a szerződést vagy mindenkivel más nyelven…?). 

Az adatkitöltés tekintetében szintén segítséget nyújtottak a nem magyar anyanyelvűeknek, tisztázva, hogy hová milyen adataikat kell beírni.

A képző a következő módszert választotta:

1. előkészítette mindhárom csoport számára a felnőttképzési szerződéseket úgy, hogy

  • a szerződésekbe kellett beleírni a résztvevőnek az összes szükséges adatait, jobban láthatóvá és egyértelművé téve azt is, hogy külföldi állampolgár esetén plusz adatokat kell megadni. Minden kitöltendő adat sárgázva lett, hogy egyértelmű legyen, mi a kitöltendő rész.
  • benne van az is, hogy a résztvevő kérhet tanúsítványt, bár ez nem kötelező tájékoztatási elem
  • biztos ami biztos, belekerült, hogy a felnőttképzési szerződés képzőnek való megküldésével a szerződés megkötésre kerül, a felnőttképzési jogviszony létrejön

2. megküldte a céges kapcsolattartónak, aki továbbította a megfelelő személyeknek a megfelelő, adott csoportra készült szerződéssablont azzal, hogy milyen határidőre és a képző mely e-mailes központi elérhetőségére kell küldeni. Így a cégnek nem kellett kiadni a résztvevők megannyi személyes adatait, a résztvevők a szerződéssel együtt maguk fogják azt a képzőnek megküldeni.

3. bekérte a kapcsolattartótól a résztvevők csoportokba osztott névsorát, amely alapján ellenőrizni lehet, hogy mindenkitől visszaérkezett-e a szerződés.

Tehát a szerződéskötés ráutaló magatartással, az egyébként – személyes adatokkal együtt – egyoldalas szerződés képzőnek való visszaküldésével történik.

Határidők esetében a következőképpen kalkulált a képző. A korábbi tapasztalatok alapján, a képzés előtt legalább 2 munkanappal szükséges megkapnia minden szerződést ahhoz, hogy le tudja ellenőrizni, hogy mindenki mindent kitöltött-e (illetve eleve mindenki visszaküldte-e) és amennyiben valaki hiányosan töltötte ki, azt – most már közvetlenül a résztvevővel – le tudja egyeztetni. Illetve, tudja jelezni még időben a kapcsolattartónak, ha valaki még nem küldte vissza. A résztvevők három munkanapot kaptak a kitöltésre és visszaküldésre.

Ezalapján ebben a fázisban úgy tűnt, minden adott a sikeres adminisztrációhoz. Minden szépen megszervezett, kitalált folyamat, mindenre kiterjedően gondolva, előkészítve. A képző adminisztrátora mégsem volt nyugodt, mert nem ez az első tanfolyam az életében…

A valóság mindezt igazolta, mert a következő történt:

  • volt, aki a születési névnél a vezeték/keresztnévből csak az egyiket írta be. Valószínűleg abban az országban így szokás, mert egy másik munkatársa is – ugyanabból az országból – hasonlóképpen tette.
  • volt, aki nem írta be a születési nevét
  • egy személy olyan e-mailcímet adott meg, ahol nem volt @ jel és pont olyan volt az e-mailcím, hogy nem is lehetett kikövetkeztetni, hogy az mely két karakter között állhat
  • többen nem adták meg az iskolai végzettségi kategóriájukat
  • volt, aki az édesanyja nevénél szintén nem a teljes nevet írta be
  • egy személynél mellékesen kiderült máshonnan, hogy két keresztneve van, nem egy
  • többen egy másik csoport szerződését küldték vissza, mint amilyen csoportba voltak osztva
  • egy olyan személy is visszaküldte, aki egyébként nem volt rajta egyik névsoron sem és mint később kiderült, nem is azt a szerződést küldte vissza, amelyik csoportba bekerült
  • többen szabadságon voltak, így a megadott határidőig nem küldték vissza.

A képző a hiányzó adatok esetében újrakérte a kiegészített szerződést és/vagy bekérte a hiányzó adatot. Volt, aki azzal indokolta a hiányos adatot, hogy azt az információt kapta, hogy pl. nem szükséges születési nevet beírni, ha egyébként az ugyanaz.

A ráutaló magatartás lehetőségének kihasználásával, azoknál, akik rossz csoportszerződést küldtek vissza, a képző a már megadott adatokkal, de megfelelő szerződést visszaküldte a résztvevőknek, kérve, hogy e-mailben erősítsék meg, hogy a szerződési feltételeket elfogadják. Ezt a résztvevők mind meg is tették.

A többi szervezési kérdésben a céges kontakttal igyekezett tartani a kapcsolatot.

Összességében a képzőnek több mint 20 e-mailt kellett írnia résztvevőnek és kapcsolattartónak, mire mindhárom csoport esetében összeállt az az adminisztráció, ami felnőttképzési törvénynek való megfeleléshez kell (megfelelő időben, megfelelő dokumentum/adat), folyamatosan frissítve és nézve az e-maileket, mivel az első csoport indulása előtti napon (délután) is még több személynél hiányosság volt.

Ezt követően lehetett a képzési csoportokat is még felrögzíteni a FAR-ba. 

A további adminisztráció innentől kezdve majd csak akkor szükséges, ha a képzés megadott adataiban vagy a résztvevők továbbított adataiban, körében változás történik. Illetve, amikor majd az egyébként külföldi résztvevők is, megkapják az OM azonosító számukat Magyarországon, mert akkor a képzőnek kell gondoskodnia arról, hogy az a résztvevők tudomására jusson. A képző cég egyébként saját elégedettségi kérdőívet is alkalmaz, amit a vegyes csoport esetében – már kellő idő birtokában – lefordított angolra.

A képző a képzés végén – hogy később ne e-mailek kutatásával kelljen igazolnia a szerződések megkötését stb. – a kapcsolódó e-maileket és magukat a felnőttképzési szerződéseket is kinyomtatja, lefűzi.

A képző adminisztrátora a történésekből a következő következtetéseket vonta le:

  • az egyébként egyértelműen kitölthető személyes adattáblához egy kitöltési útmutatót ír, amiben pl. kéri a résztvevőket arra, hogy születési név esetén is adják meg a teljes adatot, adóazonosító jelüket ellenőrizzék a lehetséges elírások miatt és pl. ne felejtsék el az iskolai végzettségi kategóriájukat is bejelölni (típushibák).
  • a ráutaló magatartással való szerződéskötés egy nagyon jó dolog, annak lehetőségeit ki kell használni
  • tapasztalatokat megerősítve, kell legalább 4-5 munkanap a megfelelő előkészítéshez

 ZÁRÓ GONDOLAT

A fenti összefoglaló a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII törvény és a végrehajtásáról szóló 11/2020 (II.7.) Kormányrendelet 2021.01.05. napján hatályos szövege alapján készült, az itt leírtak kifejezetten a „bejelentéses” képzésekre vonatkoznak.

Célom, hogy a változások nyomán egy igen széles kört érintő témában hasznos támpontokat és információkat tudjak nyújtani azoknak, akik jogszabálykövető indíttatással támpontokat keresnek. Ez az én “segítségem”. Az esetleges hivatkozásokat, ajánlásokat “cserébe” megköszönöm.

A törvény szövege az esetlegesen addig beadott módosító jogszabályok hatására, a képzésre vonatkozó szabályok alkalmazásának kezdő időpontjáig, illetve azt követően is még változhat. A fenti szöveg alapján minden Kedves Olvasó saját felelősségre hozzon döntéseket, ezzel és a szöveg tartalmával kapcsolatban felelősséget nem vállalok, figyelembe véve azt is, hogy a szöveg tartalmazhat elírásokat, pontatlanságokat vagy jogszabályi értelmezés esetén az nem felel meg egy esetlegesen adott ügyben eljáró hatóság értelmezének.

Konkrét esetekben mindig a jogszabály hatályos – vagy egy konkrét ügy esetében az akkor hatályos – jogszabály szövegét kell megvizsgálni. 

MAGAMRÓL

Név: Dobos Gergely

2005 óta dolgozom felnőttképzésben, a felnőttképzés jogszabályi és dokumentációs kihívásaival napi szinten szembesülök és kell megoldanom problémákat képzések szervezőjeként. Vállalati és nyitott képzések szervezésével foglalkoztam, foglalkozom.

A felnőttképzési szakértői tevékenységet 2010 óta, immáron több mint 10 éve “mellékesként” végzek alkalmanként. Emiatt nincsenek sem workhsopjaim, sem megvásárolható útmutatóim, kiadványaim.

Ha online konzultációt szeretne kérni, kérem, vegye fel velem a kapcsolatot. 

E-mailes elérhetőségért kattintson a Bemutatkozó oldalamra, telefonszámom LinkedIn profilomon nézheti meg. Felnőttképzési szakértői számom: FSZ/2020/000091

@ Minden jog fenntartva