Oldal kiválasztása

Felnőttképzési törvény szabályai a tréningekre 2020. szeptember 1-től

A felnőttképzésről szóló törvény 2020. január 1-jén sok tekintetben módosult

– a cikk folyamatosan frissül és bővül –

UPDATE: az összefoglalót már több mint 20.000-en olvasták el

Összefoglaló

2020. szeptember 1-jétől egészen új szabályok vonatkoznak majd a tréning típusú képzésekre (is). A korábban engedély nélkül végezhető szabadpiaci képzés, amiket csak „OSAP”-olni kellett, későbbiekben már bejelentendő képzések lesznek, többletadminisztrációval. Nem tartoznak ide pl. a workshopok.

A 2020. január 1-jei hatályos szöveghez képest a legutóbbi, július 1-jével hatályosuló módosítással „puhultak” az előírások.

Képzésekkel összefüggésben, bejelentést követően főbb feladatok lesznek:
– adatszolgáltatás a képzésről
– felnőttképzési szerződés kötése
– résztvevők személyes adatainak kezelése
– tájékoztatás
– tanúsítvány kiállítása (amennyiben a résztvevő kéri)

A felnőttképzési törvény tárgyi és személyi hatálya

Az átmeneti időszak után, 2020. szeptember 1-jétől a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII tv és annak végrehajtási rendeletében szereplő, ezen összefoglalóban részletezett előírásait kell alkalmazni a szervezett célirányos kompetenciakialakításra és kompetencia-fejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló oktatásra és képzésre, kivéve a szakképzési törvény alapján szervezett szakképzésre és a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény és a felsőoktatási intézmény alapfeladatába nem tartozó oktatásra és képzésre.

Kompetencia a törvény definíciójában: olyan ismeretek, készségek és képességek összessége, amely által a személy egy adott területen képes meghatározott döntésen és a megvalósításon alapuló eredmény elérésére.

A törvény hatálya: a jogi személy, a személyes joga szerint jogképes szervezet, az egyéni vállalkozó vagy a gazdasági tevékenységet folytató más természetes személy.

A törvény felnőttképzési tevékenységre vonatkozó meghatározása egy nagyon széles kört von be, tipikusan ide tartoznak a tréningek is, de nem tartoznak ide például a workshop-ok, konferenciák, termékbemutatók stb. 

Résztvői tekintetben, a fenti kivételek (köznevelési intézmény stb. alapfeladatába nem tartozás) nem azt jelentik, illetve azt a törvény nem mondja, hogy azon korú személyek képzése, akik még tankötelesek, nem tartozik a felnőttképzési törvény hatálya alá, de értelemszerűen, ezeket a típusú képzéseket a felnőttképzéssel foglalkozó nem tarthatja.

A felnőttképzési törvény korábbi szövege pl. egyértelműen ki is mondta, hogy tankötelezettsége teljesítése mellett felnőttképzésben résztvevő is résztvevő. Ebben az esetben a szó, hogy “felnőttképzés” nem egyezik meg azzal, hogy felnőttek képzése, amiből levezethető, hogy Magyarországon ha valaki még kiskorú (a Ptk. a cselekvőképességet illetve “kiskorú”-ságot ismeri), akkor nem felnőtt, tehát rá nem vonatkozik. Sem a személyi hatálya, sem a felnőttképzési tevékenység definíciója nem zárja ki azt, hogy kiskorúak képzése (vagy tankötelezettsége teljesítése mellett más képzésben való részvétele) nem számít felnőttképzési tevékenységnek.

Kiskorúak képzése esetén azonban ügyelni a cselekvőképesség meglétére vagy meg nem létére. A Ptk szerint korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatának érvényességéhez – főszabályként, de a Ptk. rendelkezhet kivételekről – törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges. Mind – ahogy később a feladatoknál ez felmerül – a szerződéskötés, mint más típusú nyilatkozat megtételénél ez lényeges.

 

 

Felnőttképzési tevékenység értelmezése

Az, hogy egy workshop vagy konferencia valóban nem minősül-e felnőttképzési tevékenységnek, nem a neve, hanem a tartalma határozza meg. Tehát csak azért, mert workshop-nak hívunk egy eseményt, még nem automatikus igaz az, hogy nem vonatkozik rá a törvény. Amennyiben pl. a workshop során, annak fő célja az, hogy a résztvevők egy közös problémát oldjanak meg, tapasztalatot cseréljenek és a résztvevők ezen cél miatt vesznek részt az eseményen, ez így ebben a formában nem képzés (a tudás gyarapodása, a tanulás “járulékos” előny, lásd. informális képzés). Amennyiben azonban az esemény fő célja nem a konkrétan megnevezett probléma közös megoldása, hanem az azon keresztüli szervezett, célirányos, “kvázi” irányított kompetenciafejlesztés, a szervezők a közös feladatmegoldást, problémamegoldást mint módszert választják arra, hogy a résztvevők meghatározott kompetenciáit fejlesszék, ez már erősen képzés jellegű tevékenység…

A felnőttképzési törvény nem tesz olyan kitételt, illetve kivételt, hogy online illetve nem online megvalósulásra más szabályt kell alkalmazni vagy egyáltalán nem kell alkalmazni. Amennyiben egy adott tevékenység online formában kerül megvalósításra és igaz rá, hogy szervezetten megvalósuló, szervezett célirányos kompetenciakialakítás és kompetencia-fejlesztés, úgy a jogszabály szabályait alkalmazni kell rá.

Ha egy jogszabály pl. kötelező képzést ír elő pl. munkavállalók számára és maga a jogszabály ezen eseményre oktatás vagy képzés kifejezést használ, úgy abban az esetben a képző részéről igen nagy kockázatot rejt az, hogy azt nem mint a felnőttképzési törvény szerinti képzést értse (pl. munkavédelmi képviselők esetében a munkavédelemről szóló törvény “szakmai képzésen” való részvételt ír elő). Ha kifejezetten jogszabály alapján szervezett oktatásról vagy képzésről van szó, úgy az felnőttképzési tevékenység, amennyiben oktatás vagy képzés szót használ és  Ön mégis biztos abban, hogy nem felnőttképzési tevékenység, alaposan meg kell tudni indokolni, hogy miért nem.

Nincs jelentősége annak, hogy a felnőttképzési tevékenységet folytató, törvény hatálya alá eső személy vagy szervezet, egyéni vállalkozó a képzési és oktatási tevékenységét ingyenesen vagy díj ellenében végzi.

Magánoktatás is oktatás, egyéni vállalkozó által szervezett oktatás is oktatás. A szervezettség szempontjából nincs jelentősége annak, hogy egy egyéni vállalkozó egy személy részére tart (szervez) oktatást vagy egy Kft. egy teljes képzési csoport részére. Azt kell vizsgálni, hogy pontosan mi az, ami történik. Hogy a szervezésben mennyi személy közreműködik és hány személy az, aki a képzést igénybe veszi, nem befolyásolja a megítélést.

A jogszabály szövegéből nem következtethető ki, hogy MINDEN a felnőttképzési törvény hatálya alá tartozik. Minden egyes esetben meg kell nézni az adott tevékenységet. Ahogy egy könyv, úgy egy online letölthető anyag (pdf) sem lesz feltétlenül felnőttképzési tevékenység, de itt is meg kell nézni a konkrét esetet, hogy mi az, ami történik.

A “szervezettség” és a “célirányosság” az a két kulcsszó, ami mentén pontosabban lehet meghatározni azt, hogy egy tevékenység a törvény szerinti felnőttképzési tevékenység vagy sem és ezen két tényezőnek (szervezett és célirányos) ráadásul egyszerre kell érvényesülnie.

Jogszabály értelmezésénél gyakran vissza kell nyúlni egy-egy szó értelmezéséhez, akár a magyar nyelv értelmező szótárához.

Szervezett: Olyan <cselekvés, tevékenység>, amelyet szervező munka előzött meg v. hozott létre; (kellően) előkészített, irányított, tervszerű <cselekvés> Forrás:  mek.oszk.hu (szervezett) 

Célirányos: 1. (sajtónyelvi) Vmely cél (1) elérését, megvalósítását elősegítő; célravezető, célszerű. Célirányos intézkedés Forrás: mek.oszk.hu (célirányos)

Gondolja át. 

Amikor a saját tevékenységünk esetében el szeretnénk dönteni, vagy csak nagyjából szeretnénk tudni, hogy valószínűleg az felnőttképzési tevékenység-e, kérdezzük meg magunktól.

Az, amit csinálni szeretnék, hétköznapi értelemben oktatásnak vagy képzésnek hívható? Mindemellett… Előkészített? Irányított? Én vagy az oktató vagy egy leírt instrukció szerint? Vagy a résztvevő maga irányítja a saját tanulási folyamatát? Mennyi kapcsolódási pontom van a “képzésben résztvevővel”, találkozok vele egyáltalán? Tervszerű? Egy előre meghatározott terv szerint zajlik a folyamat, a folyamat tervezettsége okán a folyamat vége is jól körülírható, meghatározható? Célirányos? A tevékenység elején egyértelműen meg lehet határozni annak célját, kimeneti követelményét, hogy mi pontosan az, amit a résztvevők fognak/kell tudni a folyamat végén, mi az a „B” pont, ahová eljutnak, el kell hogy jussanak?

Ismert a személy, akivel a felnőttképzési jogviszony létre kellene jöjjön és így rá vonatkozóan meg tudom mondani, hogy kit irányítok, X.Y. vonatkozásában mi az irányítottság, tervszerűség, célirányosság?

A felnőttképzési tevékenység  meghatározásának van egy másik összetevője, ez az irányul szó.

Amennyiben az irányul szó átvitt értelmét nézzük (<Tevékenység, magatartás, megnyilatkozás> bizonyos célt szolgál – Forrás:  mek.oszk.hu (Irányul), úgy elég az, ha valamilyen célt szolgál, de a folyamatnak magának nem része a mérés… Amennyiben a “valamilyen célt szolgál” kifejezést úgy értjük, hogy egy szervezett, irányított, célszerű kompetencia-kialakításra, fejlesztésre irányuló tevékenység önmagában is tud szolgálni kompetencia-kialakítást, fejlesztést anélkül, hogy megmérnénk az eredményét a tevékenységnek.

DÖNTŐ FONTOSSÁGÚ:

1. Van egy definiált képzési cél (CÉLIRÁNYOS)

2. A képzési folyamat irányított és tervszerű (SZERVEZETTEN MEGVALÓSULÓ).

2. A szolgáltatás alapvető fő célja a kompetenciafejlesztés, kialaíktás (KOMPETENCIAFEJLESZTÉSRE, KIALAKÍTÁSRA IRÁNYULÓ).

A képző azzal a céllal és szándékkal (irányultsággal) szervezi az eseményt vagy eseménysorozatot, illetve cselekszik, szolgáltat, hogy egy képző által meghatározott terv alapján, a képző által irányított folyamat során, a folyamat fő céljaként a résztvevő olyan ismereteket, készségeket és képességeket szerezzen vagy ezen ismeretek, készségek és képességek kerüljenek fejlesztésre, amely által a személy egy adott területen képes meghatározott döntésen és a megvalósításon alapuló eredmény elérésére (az egy másik kérdés, hogy a résztvevő kompetenciái végül mennyire alakulnak ki vagy fejlődnek…).

Amennyiben nem ez a célja, illetve nem ez az elsődleges célja, az nagy valószínűséggel nem képzés, annak ellenére sem, hogy “mellékhatásként” (nem szándékolt következményképpen) lehetséges, hogy a résztvevőnek kialakulnak bizonyos kompetenciái vagy fejlődnek, de az kívül esik az esemény szervezőjének eredeti vagy fő szándékán.

A törvény megfogalmazásában nem vagylagos kapcsolat van az egyes definícióelemek között, VAGYIS az adott szolgáltatás esetében ennek a három tényezőnek, hogy

– szervezett,

– célirányos és

– kompetencia-fejlesztésre és kialakításra irányul, mindnek teljesülnie kell ahhoz, hogy felnőttképzési tevékenységről beszélhessünk.

Az ITM honlapján augusztus 31-én megjelent egy, a fentiekkel egybehangzó értelmezés  és egy példatár arra vonatkozóan, hogy mik NEM felnőttképzési tevékenységek.

Amennyiben az ITM példatárban felsorolt tevékenységek leírása alapján az Ön szolgáltatására is “ráhúzható” valamilyen magyarázat, az ott használt kifejezések és szófordulatok többsége, valószínűleg az Ön szolgáltatása sem felnőttképzési tevékenység.

TIPP: ügyeljen arra, hogy ha biztos abban, hogy nem felnőttképzsi tevékenység, ellenőrizze le honlapját és marketing anyagait, hogy ott használ-e olyan kifejezéseket, mint “képzés”, “oktatás”, “kurzus”, “megtanítalak arra”, nézze át a szövegkörnyezetet és adott esetben inkább fogalmazza át a szöveget. Használjon minél több olyan szófordulatot, ami az ITM anyagban is benne van és amely az Ön szolgáltatását is valósághűen leírja.

…ha még így sem biztos a dolgában, kérjen állásfoglalást az illetékes minisztériumtól, figyeljen oda, hogy a szervezettség, tervezettség és célirányosság szempontjából is pontosan írja le, hogy mi történik az ön szolgáltatása során vagy mi az Ön szolgáltatásának lényege.

Olyan képzők számára, akik nem vagy nem csak magánszemélyek számára szerveznek képzéseket, további fontos változás, hogy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosult.

Vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek egy képzési költséget akkor lehet elszámolni, amennyiben annak szervezője jogszabály meghatározott alapfeladata vagy felnőttképzési tevékenysége keretében szervez és ahhoz kapcsolódóan a képzés szervezője által kiállított és a kifizető rendelkezésére bocsátott nyilatkozat tanúsítja, hogy a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettséget teljesítette.

ELGONDOLKODTATÓ… A piacon megjelent az a “nyomás”, hogy egyébként nem felnőttképzési tevékenységet egy munkáltató, pl. workshopot vagy coaching-ot, akár komferenciát is képzési költségként szeretne elszámolni. Ezért azt kéri, hogy a képző ezt vigye be a “rendszer alá”. Sok kérdést felvet, hogy teoretikusan ez mennyiben lehetséges, de ezen érdemes gyorsan túllépnie a képzőnek… mert – én már elemeztem ezt a kérdést – előrébb senki sem fog járni.

A törvény bejelentésen kívül megjelöli az engedély alapján folytatott képzéseket is, amelyekre részben azonos, részben más (több) szabályt kell alkalmazni. Ezen összefoglalóban csak a bejelentés alapú képzésekre vonatkozó, július 1-től hatályos szabályok kerülnek bemutatásra.

 

 

Felnőttképzési tevékenység bejelentése

Fontos: az ITM tájékoztatása a következő: A tevékenység végzésére irányuló kérelmek 2020. július 1-je óta folyamatosan nyújthatók be a Pest Megyei Kormányhivatalhoz, a képzési tevékenység pedig 2020. szeptember 1-jétől kezdhető meg. Ennek következtében mindazok a képzők, akik 2020. július 1-je óta az erre szolgáló elektronikus felületen bejelentették a képzési tevékenység folytatására irányuló szándékukat (…), szeptember 1-jétől elindíthatják képzéseiket.” 

Felnőttképzési tevékenység a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentés alapján végezhető. Bizonyos, a felnőttképzési törvény által meghatározott esetekben pedig engedély alapján végezhető.

Felnőttképzési tevékenység 2020. szeptember 1-jétől folytatható, bejelentés 2020. július 1-jétől nyújtható be. A bejelentés a felnőttképzési államigazgatási szervnél tehető meg. A Kormány felnőttképzési államigazgatási szervként a Pest Megyei Kormányhivatalt jelöli ki.

A bejelentés itt tehető meg, amit egy előzetes regisztráció kell, hogy megelőzzön. További részletek a honlapon: far.nive.hu

A rendszerbe ügyfélkapus azonosítással lehet belépni, szakértői segítség nélkül, könnyen kitölthető. Ügyeljen arra, hogy karakterpontosan írjon be minden adatot (érdemes hiteles forrásból “ctrl+c ctrl+v”-vel). Ügyeljen arra, hogy pl. ügyvezető képviseleti jogosultságának kezdetéhez is azt a dátumot írja, ami a cégkivonaton/céginformációs rendszerben szerepel. Ha valamit mégis elírt, hiánypótlás várható.

Habár a rendszer a teáor és képzéshez kapcsolódó szolgáltatásnál is azt írja, ezeket az adatokat nem kötelező megadni, több olyan hiánypótlásra is sor került, ami azonban mégis erre vonatkozó adat megadását kérte a képző intézménytől. Ezért célszerű ezt is megadni (…). Bejelölheti szolgáltatásának megfelelően a 8559-et (ha az), illetve pl. az előzetesen megszerzett tudás felmérését.

Tipp: bejelentés megtétele előtt, ellenőrizze, hogy a 8559 Msn egyéb oktatás, illetve annak az oktatásnak megfelelő TEÁOR, amit folytatni kíván (és amit bejelentés során konkrétan  megjelöl) fel van véve az Ön tevékenységei közé.

Utalni csak a folyamat végén kell, az aláírás után. Ekkor a rendszer kidob egy képernyőt, amin látható, hogy “Befizetésre vár”, erre kattintva látja pontosan hogy hová és milyen közleménnyel kell befizetni, majd a befizetésről a mentett igazolást feltölteni és beküldeni/véglegesíteni. Már megjelent a díjrendelet, eszerint kell fizetnie, 15.000 Ft-ot.

Amennyiben a státusza “Beküldött”, minden nap nézze meg, csak a “beadványok kezelése” menüpontban a státuszt, mert csak itt láthatja, ha hiánypótlásra küldték vissza. Amennyiben nyilvántartásba vették, letöltheti a határozatot és az abban szereplő nyilvántartási számot használja a Tájékoztatási kötelezettségben leírtak szerint.

Ezen far rendszerben fog megjelenni nyilvántartásba vételt követően az adatszolgáltatási felület is. Tehát mindaddig, amíg nem bejelentett képző (nem kapja meg a nyilvántartási számot) nem tud adatot szolgáltatni.

További ügyintéző (pl. adminisztrációs munkatárs) felrögzítésére van lehetősége a Beállítások > Felhasználók > Új felhasználó felrögzítése esetén. Az új ügyintéző személyes adatait megadva a rendszer érzékeli és azonosítja a személyt. A far.nive.hu-t beírva, oda bejelentkezve a megjelölt személy saját ügyfélkapujával, megjelenik az adott cég felülete, ahol már ügyintézőként tud adatot szolgáltatni. Ha ez nem így történik, valószínűleg elgépelt valamit.

Engedélyezettséggel és átmeneti rendelkezésekkel kapcsolatban az alábbiakat érdemes tudni.

Ha a felnőttképző részben vagy egészben az államháztartás terhére nyújtott költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló oktatást vagy képzést szervez, e  felnőttképzési tevékenységét a  szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti engedély alapján végezheti. Ezalól kivétel a  belső képzés és jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés.

A korábbi, engedélyezett (felnőttképzési tevékenység) és a hétköznapi szóhasználat szerinti “szabadpiaci” (képzési tevékenység) esetében átmeneti rendelkezések tisztázzák a szeptember 1-jéig alkalmazandó szabályokat, aminek értelmében 2019.12.31-ei napon képzési tevékenységnek minősülő tevékenységeket (pl. nem EU-s vagy állami támogatott soft skill fejlesztő tréning) 2020. szeptember 1-ig még bejelentés nélkül lehet folytatni, ezt követően azonban csak a felnőttképzési törvény szerinti bejelentéssel.

A felnőttképzési törvény módosításának hatálybalépését megelőző napon (vagyis 2019.12.31-én) hatályos rendelkezései szerint a hatálybalépésekor (2020.01.01.) engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény az engedélyben meghatározott felnőttképzési tevékenység folytatására – OKJ-s képzés kivételével – a felnőttképzési törvénynek és végrehajtási rendeleteinek a felnőttképzési törvény módosításának hatálybalépését megelőző napon (2019.12.31.) hatályos rendelkezései szerint 2022. december 31-éig jogosult.

A Pest Megyei Kormányhivatal – azok megszűnéséig – a felnőttképzési törvény 30. §-a szerint ellátja a 2019. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a szakképzési feladatot ellátó hatóság és a felnőttképzési hatósági feladatokat ellátó szerv felelősségi körébe utalt feladatokat.

Jogszabály az alábbiak szerint rendelkezik a bejelentésről.

A bejelentésnek tartalmaznia kell a felnőttképző 

  • a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg. tv.) 22. § (1) bekezdés a)és b) pontjában meghatározott adatait,
  • levelezési címét, telefonszámát és elektronikus levelezési címét,
  • képviseletére jogosult személy családi és utónevét,
  • adószámát, oktatási intézmény esetén oktatási azonosító számát,
  • a Szolg. tv. 22. § (1) bekezdés c)pontjában meghatározottak tekintetében a felnőttképzési tevékenység végzésére irányuló szándék konkrét megjelölését.

A bejelentés benyújtásával egyidejűleg a felnőttképző igazgatási szolgáltatási díjat fizet. A bejelentéshez csatolni kell az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot.

A felnőttképzési államigazgatási szerv a bejelentés alapján a Szolg. tv.-ben meghatározott határidőn belül a felnőttképzőt felveszi a felnőttképzők nyilvántartásába. Az eljárásban elektronikus úton kell kapcsolatot tartani a felnőttképzési államigazgatási szervvel.

A bejelentés módosításának a felnőttképző nyilvántartásba vételi számát és a módosítással érintett új adatokat kell tartalmaznia. 

A felnőttképző a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő adataiban bekövetkezett változást – a változásnak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv által történő átvezetésének napjától számított – harminc napon belül köteles bejelenteni a felnőttképzési államigazgatási szervnek. 

A  felnőttképzési államigazgatási szerv elektronikus nyilvántartást vezet a  felnőttképzőkről. A  felnőttképzők nyilvántartása tartalmazza: 

  • a  szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben a felnőttképzőre vonatkozóan meghatározott adatokat,
  • a  felnőttképző törvényes képviseletére jogosult természetes személy természetes személyazonosító adatát, tisztségének megjelölését és megbízatása lejártának időpontját, valamint
  • a Kormány rendeletében meghatározott további, személyes adatnak nem minősülő adatokat
  • annak megléte esetén, a felnőttképző felnőttképzési tevékenységgel közvetlenül érintett telephelyének címét, továbbá a felnőttképző levelezési címét, telefonszámát és elektronikus levelezési címét
  • a felnőttképző adószámát, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartásba vételi számát, köznevelési intézmény, szakképző intézmény és felsőoktatási intézmény esetében az oktatási azonosító számát is,
  • a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás megnevezését.
  • a felnőttképzőnek a felnőttképzők nyilvántartásába történő felvétele során képzett nyilvántartásba vételi számát és a nyilvántartásba vétel időpontját,
  • a felnőttképző adataiban bekövetkezett változást, a változás időpontjának megjelölésével
  • a felnőttképző nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát.

A felnőttképzők nyilvántartása úgy kerül vezetésre, hogy 

  • abban a felnőttképző külön nyilvántartási számon szerepel, ha a felnőttképzési tevékenységét bejelentés és engedély alapján folytatja
  • tartalmazza a nyilvántartott adatokban – az adatok bejegyzési időpontjától kezdődően – bekövetkezett összes változást és azok időpontját.

A felnőttképzők nyilvántartása nyilvános, azt a felnőttképzési államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi, az a felnőttképzési törvény végrehajtásáról szóló rendelet szerint meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. 

A felnőttképzőnek a felnőttképzési tevékenységének megszüntetését a felnőttképzési államigazgatási szerv részére haladéktalanul be kell jelenteni. 

A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzők nyilvántartásából törli a felnőttképzőt, ha a felnőttképző 

  • jogutód nélkül megszűnt, vagy az egyéni vállalkozó meghalt, vagy
  • bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén a Szolg. tv. 28.§ a) vagy b) pontjában meghatározott eset bekövetkezett.

 

 

Feladatok bejelentés alapján végzett felnőttképzési tevékenység esetén

 

FELNŐTTKÉPZÉSI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE

A képzésben részt vevő személlyel a feln. tv. 12/A–13/B. § szerint felnőttképzési szerződést kell kötnie.

A felnőttképzési szerződést csak az engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység esetén kell írásban megkötni, azonban az írásban megkötött felnőttképzési szerződésben fel kell tüntetni, hogy a felnőttképzési szerződés az e törvény alapján megkötött felnőttképzési szerződés.

Bejelentésköteles képzéseknél tehát lehetséges szóban és ráutaló magatartással is, azonban ellenőrzés során igazolni/bizonyítani kell tudni azt, hogy a szerződés résztvevők között megszületett és a jogszabályban meghatározott tartalommal. Ezért a szóbeli szerződéskötés sok kockázatot rejt magában.

Szituációktól függően eltérően is meg lehet kötni a szerződést, hol ráutaló magatartással (pl. egy online képzés esetén) hol írásban (pl. egy tantermi képzés esetén), tehát párhuzamosan többféle dokumentumsablont is használhat. Jogszabály azt sem tiltja, hogy egy adott képzés esetén különféle módon kössön szerződést, ha a szerződés megkötésének módja és tartalma megfelel az előírtaknak.

Megjegyzés: amennyiben a képző cég közvetített szolgáltatással szeretné csökkenteni a helyi iparűzési adó alapját, akkor vegye figyelembe a helyi adókról szóló törvény értelmező rendelkezéseiben a közvetített szolgáltatás esetében írtakat, azalapján ugyanis szükséges írásos szerződés. Ebben az esetben egyeztessen a könyvelőjével is.

A felnőttképzési szerződés tartalmazza 

  • a képzés megnevezését és óraszámát,
  • a képzés
  • év, hónap, nap szerinti kezdési és befejezésének tervezett időpontját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását
  • – a zárt rendszerű elektronikus távoktatás kivételével – haladásának tananyagegységekre bontott ütemezését,
  • a képzés elvégzésével megszerezhető dokumentum megjelölését,
  • a képzés során nyújtott teljesítmény ellenőrzésének, értékelésének módját, valamint ha a képzéshez jogszabályban meghatározottak szerint vizsga kapcsolódik, a vizsgára bocsátás feltételeit,
  • a megengedett hiányzás mértékét és ennek túllépése esetén a képzésben részt vevő személyt érintő következményeket,
  • a képzési díj – ha a képzéshez jogszabályban meghatározottak szerint vizsga kapcsolódik, és a vizsga megszervezésére a felnőttképző jogosult, a vizsgadíj és az esetlegesen szükséges javító- és pótlóvizsga díjának – mértékét és fizetésének módját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását, valamint a képzési díj megfizetésének a képzés megvalósítása teljesítésével arányban álló ütemezését,
  • a képzéshez nyújtott támogatás összegének költségvetési és európai uniós források szerint történő feltüntetését,
  • a képzés keretében nyújtott ösztöndíj mértékét és folyósításának feltételeit,
  • a képzésben részt vevő személy és a felnőttképző szerződésszegésének következményeit.

A felnőttképző a képzési díjat egy összegben köteles meghatározni a felnőttképzési szerződésben, továbbá a felnőttképzési szerződésben feltüntetett képzési díjon felül más jogcímen további díjat vagy költséget nem állapíthat meg a képzésben részt vevő személy terhére. 

A felnőttképzési szerződést a képzésben részt vevő személy felmondhatja. A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. A felnőttképzési szerződést bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha 

  1. a képzésben részt vevő személy a képzés folytatására egészségileg alkalmatlanná vált,
  2. a képzésben részt vevő személy fizetési hátralékát a felnőttképző felszólítása ellenére sem teljesíti vagy
  3. a képzésben részt vevő személy a kontaktórákról a képzési programban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.

A jogszabály korábbi szövege több tartalmi pontot kért, és pl. tartalmazott előírást az elállás gyakorlásával kapcsolatban is, most már nincs ilyen.

TIPP: A szerződés elkészítését érdemes szakemberre bízni, ha mégis Ön készíti el, ügyeljen arra, hogy pontosan azt írja bele, amit ajogszabály is kér. Minden féle átfogalmazás, összevonás, ha nincs tapasztalatunk felnőttképzési szerződés írásában – jómagam kismilliót írtam már – kerüljük a “jó lesz az majd úgyis”, “ugyanazt jelenti akkor is, ha átírom egy kicsit”, “okosan átírom” típusú akciókat. Bátran használjuk a ctrl+c, ctrl+v billentyűkombinációt (értsd: jogszabályból kimásolom, wordbe beillesztem a tartalmi pontot). Korábbi sablon átírásánál gyomláljuk ki azokat a pontokat, amik már nem relevánsak. Ne akarjunk képzési programot az Ügyfélszolgálaton megmutatni pl., ha nincs képzési programunk (valószínűleg nem lesz) vagy elállási jogot biztosítani három nappal a képzés előtt (bár végülis miért ne…), ha pl. a képzés napjára dátumozzuk a szerződést. Bőven van mire figyelni még ezen kívül is. — ez itt a reklám helye — ha nem szeretne a felnőttképzési szerződés elkészítésével, vagy egy már meglévő átírásával foglalkozni, keressen bátran.

 

TANÚSÍTVÁNY készítése, kiadása

 

A bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén tanúsítványt csak a képzésben részt vevő személy kérése esetén kötelező kiállítani. 

Ebben az esetben, a felnőttképző a képzés elvégzésének igazolására a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében tanúsítványt állít ki és azt a képzésben részt vevő személy választása szerint elektronikus úton vagy papíralapon a képzésben részt vevő személy rendelkezésére bocsátja. 

A tanúsítványt tehát nem a képző szerkeszti meg, hanem azt a rendszer generálja. A tanúsítvány rendszeren keresztüli létrehozásának lehetősége csak akkor jelenik meg, amikor az adott képzést már “beküldte”. Balról a negyedik, az Elégedettségi kérdőív mellett.

Felnőttképzési törvényváltozás FAR képernyőfelvétel-7

Ekkor személyenként ki tudja választani, hogy mely résztvevőknek szeretne tanúsítvány kiállítani – valószínűleg azalapján fogja kiválasztani a résztvevőt, hogy ki kérte tanúsítvány kiállítását.

A rendszerből pdf-ként tudja generálni és ezt vagy nyomtatva aláírva vagy pdf-et elektronikusan aláírva fogja tudni a résztvevőnek eljuttatni.

Jelenleg a rendszer (bízunk benne, hogy később ez javítva lesz), ha Ön nem generálja le a tanúsítványokat, figyelmeztetést dob ki, amely csak akkor tűnik el, ha legenerálja. Ki nem kell nyomtatni.

Természetesen semmi nem tiltja, hogy annak ellenére, hogy a résztvevő nem kérte, Ön kiállítson tanúsítványt.

FONTOS: a rendszerben a tanúsítvány kiállításához meg kell adni a természetes személyazonosító adatokat. Ha a rendszerben azt rögzíti, hogy a résztvevő megtiltotta ezen adatok rögzítését, de egyébként az oktatási azonosító számhoz azokat felrögzítette, a tanúsítvány “fülön” nem fog megjelenni a résztvevő és nem tud tanúsítványt neki kiállítani. Ugyanis az oktatási azonosító szám generálása után a rendszerből törlődni fognak az adatok, de a tanúsítványhoz ezek meg kell hogy őrződjenek, így ellentmondás állna fenn. Ezért csak akkor állíthat ki tanúsítványt, ha az ezekre vonatkozó aadatok továbbítását nem tiltotta meg. Ehhez pedig ilyenkor érdemes az egyes adattípusokra vonatkozóan külön nyilatkoztatni.

A tanúsítvány tartalmát a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendelet határozza meg, de ezzel az előírással Önnek ezzel érdemben nincs teendője, mivel tanúsítványt CSAK ÉS KIZÁRÓLAG  rendszerből állíthat ki, saját szerkesztésű – még ha tartalmilag egyezik is az előírtakkal – nem megfelelő.

A tanúsítvány tartalmazza 

  • a tanúsítvány sorszámát,
  • a felnőttképző megnevezését és nyilvántartásba vételi számát,
  • a képzésben résztvevő családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és születési idejét, anyja születési családi és utónevét,
  • a képzés megnevezését, időpontját és óraszámát,
  • az arra való utalást, hogy a tanúsítvány szakképesítést és szakképzettséget nem tanúsít és a tanúsítvány munkakör betöltésére nem, tevékenység folytatására jogszabályban meghatározott esetben jogosít,
  • a tanúsítvány kiállításának helyszínét és időpontját,
  • a tanúsítvány kiállítójának nevét és beosztását,

A tanúsítványt olyan minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel kell ellátni, amelyet az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény alapján bizalmi szolgáltató nyújt. Ennek hiányában a tanúsítványt annak kiállítója papír alapon saját kezűleg írja alá. 

A tanúsítványt évente újrakezdődő sorszámozással és a tárgyév megjelölésével kell ellátni. A tanúsítvány, ha a képzéshez jogszabályban meghatározottak szerint vizsga kapcsolódik, a vizsgára jelentkezés feltétele. 

Tipp: semmi nem tiltja, hogy Ön egyébként a képzés elvégzését követően kiadjon pl. egy Látogatási igazolást. Ezt a felnőttképzési szerződésbe is beleírhatja a megszerezhető dokumentumok pontba. Kérülendő azonban a saját formátumú/tartalmú Tanúsítvány és Oklevél formula.

ADATOK KEZELÉSE

 

Gondoskodnia kell a személyes adatok a feln. tv. 21. §-ban foglaltaknak megfelelő kezeléséről. 

A felnőttképző az alábbiakban meghatározott személyes adatokat a felnőttképzési szerződés megkötésétől számított nyolcadik év utolsó napjáig kezeli. 

A felnőttképző a képzés lebonyolítása érdekében kezeli  

a képzésben részt vevő személy 

  • természetes személyazonosító adatait (megj., a jogszabályban nincs benne: viselt név, születési név, születési hely, születési idő, anyja leánykori neve)
  • nemét,
  • állampolgárságát, nem magyar állampolgár Magyarországon való tartózkodásának jogcímét és a tartózkodásra jogosító okirat, okmány megnevezését és számát,
  • lakcímét, levelezési címét, elektronikus levelezési címét és telefonszámát,
  • társadalombiztosítási azonosító jelét,
  • adóazonosító jelét.

A résztvevőknek ezeket MIND meg kell adniuk. A képzőnek ezt mind nyilván kell tartani a felnőttképzési szerződés megkötésétől számított 8. év utolsó napjáig.

Továbbá:

A képzéssel összefüggő adatokat, amelyek a képzésben részt vevő személy 

  • végzettségével, szakképesítésével, szakképzettségével és idegennyelv-ismeretével,
  • a képzésbe történő belépésével és a képzés elvégzésével, illetve a képzés elvégzése hiányában a képzésből történő kilépésével,
  • a képzés során történő értékelésével és minősítésével,
  • a képzéssel összefüggő fizetési kötelezettségeivel és az igénybe vett képzési hitellel kapcsolatosak.

Véleményem szerint, a fentiek esetében a “képzéssel összefüggésben” kell csak adatot kezelni. A végzettséget az OSAP adatszolgáltatás miatt biztosan be kell kérni, ugyanakkor – meglátásom szerint – egy egyszerű magyar nyelvű Prezentációtechnika tréningnél, ahol sem végzettségei bemeneti követelmény nincsen, se nyelvismereti bemeneti követelmény, nem szükséges bekérni a pontos szakképzettséget (pl. vonatkerékpumpáló OKJ, angol felsőfok).

Maga ez a pont “hatalmazza” fel egyben a képzőt arra is, hogy a képzés során, a képzéssel összefüggésben keletkező adatokat (pl. elvégezte-e a képzést vagy sem) jogszabályi felhatalmazással kezelhesse, erről nem kell a résztvevőt nyilatkoztatni.

TIPP: a dokumentumok, tájékoztatók szerkesztésénél, nyilatkozatok esetében érdemes GDPR szakértő segítségét kérni, hiszen lehet, hogy valami megfelel felnőttképzési törvény szerint, de valamilyen más adatkezelési tájékoztatást mulaszt el közben.

Érdemes összefoglalni a legfontosabb adatkezeléssel kapcsolatos előírásokat, amelyeket akár GDPR tájékoztatókhoz, akár egyéb nyilatkozatokhoz, tájékoztatókhoz, szerződésbe érdemes lehet felhasználni.

  • A felnőttképző a képzésben részt vevő személyt az oktatási azonosító száma alapján tartja nyilván, és a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében az oktatási azonosító számhoz kapcsolódóan szolgáltat adatot.
  • A felnőttképző – ha a képzésben részt vevő személy előzetesen írásban vagy a Ptk. 6:7. § (3) bekezdése szerinti módon megtett jognyilatkozatában annak továbbítását nem tiltotta meg – a képzésben részt vevő személyek természetes személyazonosító adataira, elektronikus levelezési címére, adóazonosító jelére vonatkozó adatot szolgáltat a felnőttképzési államigazgatási szerv részére a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében.
  • A képzéshez kapcsolódóan a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere útján – személyazonosításra alkalmatlan módon – biztosítani kell a képzésben részt vevő személy részére a képzéssel kapcsolatos elégedettségének felmérése céljából kérdőív önkéntes kitöltését, legkésőbb a képzés befejezésének időpontját követő harmincadik napig. Vagyis a résztvevőnek célszerű tudnia azt is, hogy ha nem tiltott le legalább az e-mailcíme adatának továbbítását, a hatóság az ő e-mailcímére fog kiküldeni egy kérdőívet.
  • Az Fktv. 21. § (1) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.
  • Az Fktv. 21. § (1) bekezdés szerinti adatokat államháztartási vagy európai uniós források igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából az e támogatásokat ellenőrző szervek számára továbbítani kell.
  • A felnőttképző az Fktv. 21. § (1) bekezdésben meghatározott személyes adatot a felnőttképzési szerződés megkötésétől számított nyolcadik év utolsó napjáig kezeli.
  • A felnőttképző felnőttképzési tevékenységéről az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program szerint statisztikai célú adatszolgáltatásra kötelezett, amelyet a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere útján teljesít.
  • Képzési hitel igénybevétele esetén: A képzési hitelt nyújtó szervezet – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – a képzési hitelt felvevő személy természetes személyazonosító adatairól, adóazonosító jeléről, a képzési hitel igénybevételéről, az igényelt hitelösszegről a képzési hitel folyósításának felfüggesztéséről folyamatosan adatot szolgáltat a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe. A képzési hitelt nyújtó szervezet a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében szereplő adatok közül a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adatait, adóazonosító jelét, valamint a képzés megnevezésére, a képzés megkezdésének időpontjára és a képzés befejezésének időpontjára, a felnőttképzési jogviszony megszűnésének dátumára, a vizsga időpontjára vonatkozó adatot közvetlen hozzáféréssel veszi át.

 

 

ADATSZOLGÁLTATÁS a FAR rendszerbe

Eleget kell tennie a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe a feln. tv. 15. § alapján történő adatszolgáltatási kötelezettségnek. 

Adatszolgáltatási lehetőség akkor nyílik meg a képzőnek, amennyiben már bejelentett státusszal rendelkezik. Ekkor a megfelelő menüpontra kattintva válik láthatóvá az adatszolgáltatási felület. Elkészült egy hozzá kapcsolódó tájékoztató is.

Felnőttképzési törvényváltozás FAR képernyőfelvétel-1

Az adatszolgáltatási kötelezettségnek legkésőbb a képzés megkezdését, az adatokban bekövetkezett változás esetén legkésőbb az adatváltozás keletkezését követő harmadik munkanapig kell eleget tenni. 

Tehát ha a képzés hétfőn kezdődik meg, csütörtökig eleget kell tenni az adatszolgáltatásnak.

Furcsaság, hogy a “régi” FIR rendszerhez képest nehezen értelmezhető a “kezdő névsor” módosítása, ahol még aznap volt lehetőség a képzés ténylegesen megkezdők módosítására. Habár a változást követő három munkanapig kell, vagyis lehet módosítani, ha már másnap módosítani szeretné a névsort, akkor pl. plusz személyt mint a képzésbe bekapcsolódót fogja felrögzíteni. Ez sok kérdést felvet, ezt jeleztem a megfelelő helyre.

TIPP: Ezért érdemes lehet már a fix névsorral felrögzítve adatot szolgáltatni pl. aznap délután vagy másnap, előzetesen piszkozatként mentve már lehetőség van korábban is felrögzíteni az adatokat.

A felnőttképző a jogszabály szövege szerint az alábbi adatokat szolgáltatja a felnőttképzési államigazgatási szerv részére a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében. 

Bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén:  

  • a képzés megnevezésére, jellegére, helyére, óraszámára, első képzési napjára és – a zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósuló képzés kivételével – befejezésének tervezett időpontjára,
  • ha a  képzésben részt vevő személy előzetesen írásban vagy a  Ptk. 6:7.  § (3)  bekezdése szerinti módon megtett jognyilatkozatában annak továbbítását nem tiltotta meg – a képzésben részt vevő személyek természetes személyazonosító adataira, elektronikus levelezési címére, adóazonosító jelére vonatkozó adatot szolgáltat.

A  felnőttképzés adatszolgáltatási rendszereként a  Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer szakképzési és felnőttképzési modulját kell használni, vagyis ebben az esetben ez a FAR.

Ne lepődjünk meg azonban, amikor belépve a rendszerbe, ennél jóval több adatot kér a felület. A rendszer olyan adatok bevitelét is kéri tőlünk, ami egyébként az OSAP adatszolgáltatás során lesz/lenne releváns. 

Képzésről az “Új képzés rögzítése” gombra kattintva kezdhetjük meg az adatszolgáltatást.

Felnőttképzési törvényváltozás FAR képernyőfelvétel-2

A kötelező cellákat ki kell tölteni, ezt egy kis piros csillag jelzi. Annak ellenére, hogy egyébként a képzés megkezdését követő kötelező adatszolgáltatásban elvileg nem is lenne benne, nem engedi pl. még piszkozatként sem menteni a képzést, ha a képzés jellegét vagy a képzési díjat nem adtuk meg. Kis “i” betűkre az egeret helyezve (kérem, ne tegye az egeret fizikálisan is a monitorra, illetve teheti, de csak kitakarja a képernyő azon részét, mást nem ér el vele), segítő vagy értelmező információkhoz lehet hozzájutni.

A cellákat értelem szerűen kell kitölteni. Képzés megnevezéséhez a képzés megnevezését, amit a felnőttképzési szerződésben is használ (koherencia). Képzés jellege esetén ez lehet hatósági képzés (pl. gépkezelői jogosítvány megszerzésére irányuló képzés) vagy egyéb képzés (pl. egy prezentációs tréning esetében).

A fejlesztett kulcskompetenciák esetében próbálja meg besorolni azt megfelelően, bátran pipáljon többet is.

A képzési kategóriákat szintén annak megfelelően kell pipálni, hogy ez egy támogatott képzés vagy belső képzés (de leginkább támogatott belső képzés, mert támogatott képzést bejelentéskötelesen nem lehet indítani). Nyilvánosan meghirdetett képzés kipipálása esetén ne lepődjön meg, ha a hatóság honlapján szintén “hirdetni” fogja, a zárt rendszerű távoktatás tekintetében pedig a Felnőttképzési törvény pontosan definiálja, hogy mi az: “zárt rendszerű elektronikus távoktatás: elméleti képzési ismeretanyag oktatását digitális tananyag formájában informatikai hálózaton (internet, intranet) keresztül zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerrel megvalósító távoktatási forma, ahol az oktató, az oktatásszervező és a képzésben részt vevő személy közös kommunikációs eszköze a számítógép és az informatikai hálózat, továbbá a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer“.

Ha valaki egyszerű “külső képzést” valósít meg, egyik helyre sem fog pipát tenni.

Sajnos – jelenleg legalábbis – nem lehet jelölni azt, hogy a képzés kontaktórás vagy online platformon valósul meg, esetleg a kettő keverve.

Ezért a képzés helyszínéhez – tantermi képzésnél ez evidens – székhelyet/telephelyet vagy a résztvevők helyét (ha együtt vannak) vagy a tréner címét is megadhatja, ahonnan tartja az oktatást. Konkrétan a megvalósulás helyszínére vonatkozó szerződést nem kell megőrizni és a felnőttképzési szerződésben sem szerepel kötelező elemként a képzés helyszíne (koherencia miatt fontos).

A képzési díj esetében a FAR átlagot kér, ezért azt mindig úgy kell kiszámolni, hogy pl. egy csoportdíj esetében (pl. a tréningcég napidíjat határozott meg) a teljes díjat osztjuk a résztvevők számával. Ha valaki tudja, hogy ÁFÁ-s képzés esetében ez nettó vagy bruttó, kérem, írja meg nekem… Azt gondolom, egyikkel sem lehet bakot lőni, főképp, ha a bruttó összeget írja be (én egyébként nettót szoktam). Erre a megfelelő helyen már rá lett kérdezve, ha érkezik válasz, leírom.

Belső képzés esetén, mivel az nem üzletszerűen szervezett képzés, alapvetően nem értelmezhető a képzési díj megadása. Amennyiben kéri a rendszer a kitöltését, értelemszerűen 0 Ft a képzési díj, ÁFA nélkül. ÁFÁ-val is ugyanennyi.

Lehetőség van saját azonosító rögzítésére. Nem kötelező adat, saját magunknak lehet segítség. Lehetőség van a felrögzített adatok piszkozatként való mentésére.

Új résztvevőt felrögzíteni a “Résztvevők adatai” menüponton lehetséges.

Felnőttképzési törvényváltozás FAR képernyőfelvétel-3

Ahogy látható, itt akár – egy letölthető sablon segítségével – Excelből is importálhatóak résztvevők, illetve szintén, piszkozatként is mentheti a felrögzített adatokat.

Az oktatási azonosító oszlop azért lesz fontos, mert azon résztvevőknek, akiknek ilyen még nincs, ők fognak kapni és – várhatóan – itt fog megjelenni az azonosítójuk.

Új résztvevő hozzáadásával nekiláthat a résztvevők felrögzítésének.

Felnőttképzési törvényváltozás FAR képernyőfelvétel-4

Alapértelmezettként csak az Oktatási azonosító nem kötelező adat, a többi igen. Mint látható, itt az adatok továbbításának letiltása külön-külön is lehetséges, ez a tanúsítvány kiállításánál nyer különösebben értelmet, ugyanis így lehetőség van arra, hogy adóazonosító számot és e-mailcím adatát külön letiltsa, de a tanúsítvány kiállításához szükséges személyes adatokat megadja – ha tanúsítványt kér, ezt nem tilthatja le.

Figyelni kell arra, hogy dátum végéhez ne tegyünk pontot (tehát pl. 1983.04.02 és ne 1983.04.02.), illetve az adószámot egy algoritmus alapján ellenőrzi.

TIPP: ne hagyjuk az utolsó pillanatra az adatszolgáltatást. A résztvevői adóazonosító jel esetén pl. ellenőrző algoritmust alkalmaz és a rendszer egy rossz számsor esetén hibaüzenetet ír ki és nem engedi menteni a résztvevőt! Akinél gondot okoz az adószám, mert egy résztvevő nem jól adta meg és nincs lehetősége már a határidő vagy egyéb okok miatt elérni a résztvevőt, ajánlom figyelmébe ezt az írást: adóazonosító jel ellenőrző-összeg generátor

Amennyiben a résztvevő letiltotta adatai továbbítását és a megfelelő helyre Ön bepipálta ezt, ilyen felületet fog kapni:

Felnőttképzési törvényváltozás FAR képernyőfelvétel-5

Látható, hogy ha a résztvevő letilotta az adatai továbbítását, akkor is meg kell adni az adatokat, amelyek aztán – a rendszer tájékoztatója szerint – törlődnek. Tehát a rendszer így értelmezi azt, hogy ha a képző megadja az adatokat, de az törlődik, akkor az nem számít továbbításnak… Hagyok egy pillanatnyi szünetet… Személyes megjegyzés, hogy egy kicsit védjem a szoftver fejlesztőjét: habár mindez a magyarázat érezhetően “izzadtság szagú”, a jogszabály jelenlegi szövege alapján gyakorlatilag nincs olyan mód, hogy oktatási azonosítót kérjen a képző a résztvevőnek anélkül, hogy személyes adatokat az Oktatási Hivatal felé ne továbbítson.

Abban a helyzetben, ha valaki rendelkezik oktatási azonosítóval, de az adati továbbítását megtiltotta, nem szükséges megadni a személyes adatokat sem, ugyanakkor – ahogy korábban az OSAP adatszolgáltatásnál – lakcím irányítószámot nem, de egy születési évet be kell írni. Ez is, mint más adat, az OSAP miatt fontos.

Felnőttképzési törvényváltozás FAR képernyőfelvétel-6Az OSAP adatszolgáltatás egyébként ugyanezen a felületen van, ezzel kapcsolatban maga a tájékoztató is így ír:

“A képzés megkezdését követően legkésőbb három nappal az Fktv. 15. §-a alapján, és az OSAP adatszolgáltatás keretében szolgáltatandó adatok köre, és az adatszolgáltatás nem válik el egymástól. Az OSAP adatszolgáltatás adatkörét is a képzési adatlapon adja meg a felhasználó, illetve az adatok egy részét a résztvevői adatokból, adatváltozásokból nyeri a rendszer. Az OSAP adatszolgáltatás is az „Adatok beküldése” gombra kattintva történik. A felnőttképző a képzés befejezésétől számított harminc napos határidőn belül bármikor, akár a képzés megkezdésekor is kitöltheti azokat az adatmezőket, amelyeket egyébként az OSAP adatszolgáltatás keretében kellene kötelezően megadnia.”

Az OKTATÁSI AZONOSÍTÓ

Az oktatási azonosító szám egy új típusú adat a korábbiakhoz képest, és új az is, hogy ezzel kapcsolatban a képzőnek “feladata” és “tudnivalója” van. Alábbiakban összegzem, amit feltétlenül tudni érdemes az adatszolgáltatással kapcsolatban.

A felnőttképző a képzésben résztvevő személyt az oktatási azonosító száma alapján tartja nyilván és a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében az oktatási azonosító számhoz kapcsolódóan szolgáltat adatot. Emiatt ezt az adatot is kérje be a résztvevőtől.

Jogszabály szövege alapján, ha a felnőttképző olyan képzésben részt vevő személlyel létesít felnőttképzési jogviszonyt, aki rendelkezik oktatási azonosító számmal, a képzésben részt vevő személy oktatási azonosító számát az Oktatási Hivatal a képzésben részt vevő természetes személyazonosító adatainak megadása alapján a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerén keresztül elektronikus úton közli a felnőttképzővel.

Az oktatási azonosító szám kiadására és a változásbejelentésre a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 14. § (2)–(5) bekezdését, 15. § (2) bekezdését és 16. §-át kell alkalmazni, azzal, hogy köznevelési intézmény és nevelési-oktatási intézmény alatt a felnőttképzőt, KIR alatt a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerét, miniszter alatt a felnőttképzésért felelős minisztert, tanuló alatt a képzésben részt vevő személyt kell érteni. 

A hivatkozott jogszabályi pontok a következőképpen néznek ki “átfogalmazva”:

“(2) A Hivatal az igénylés befogadása napjától számított tizenöt napon belül adja ki az oktatási azonosító számot, amelyet a kiadással egyidejűleg a FELNŐTTKÉPZÉS ADATSZOLGÁLTATÁSI RENDSZER zárt rendszerén keresztül a FELNŐTTKÉPZŐ számára elérhetővé tesz. A FELNŐTTKÉPZŐ képviselője gondoskodik arról, hogy az érintett megismerje a részére kiadott oktatási azonosító számot.

(3) Az oktatási azonosító szám a FELNŐTTKÉPZÉS ADATSZOLGÁLTATÁSI RENDSZER-ben való megjelenésének időpontjától kezdve kezelhető és használható fel.

(4) Ha az érintett tájékoztatást kér az oktatási azonosító számáról és a FELNŐTTKÉPZÉS ADATSZOLGÁLTATÁSI RENDSZER-ben róla nyilvántartott adatokról, a FELNŐTTKÉPZŐ képviselője a kérelem napján, térítésmentesen a FELNŐTTKÉPZÉS ADATSZOLGÁLTATÁSI RENDSZER-ből nyomtatható tájékoztatást állít ki. A Hivatal az oktatási azonosító szám kiadásával egyidejűleg a FELNŐTTKÉPZÉS ADATSZOLGÁLTATÁSI RENDSZER-en keresztül biztosítja a tájékoztatás céljául szolgáló formátumhoz való hozzáférést.”

(2) A Hivatal felel azért, hogy a természetes személynek csak egy oktatási azonosító száma legyen. 

16. § A FELNŐTTKÉPZŐ képviselője a FELNŐTTKÉPZÉS ADATSZOLGÁLTATÁSI RENDSZER-ben az oktatási azonosító számmal kapcsolatosan nyilvántartott adatok változását a változást követő öt napon belül köteles bejelenteni. A 14. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatás tartalmát érintő adatváltozás átvezetése után a FELNŐTTKÉPZŐ képviselője az érintettnek a 14. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatást a megváltozott adatok alapján állítja ki.”

Ha a felnőttképző olyan képzésben részt vevő személlyel létesít felnőttképzési jogviszonyt, aki rendelkezik oktatási azonosító számmal, a képzésben részt vevő személy oktatási azonosító számát az Oktatási Hivatal a képzésben részt vevő természetes személyazonosító adatainak megadása alapján a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerén keresztül elektronikus úton közli a felnőttképzővel.

A gyakorlatban ez úgy fog várhatóan működni (jelenleg még nem működik), hogy amikor a képző adatot szolgáltat a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszerbe, a résztvevő természetes személyazonosító adatai megadásakor a rendszer azonosítani fogja, hogy a személynek van-e már oktatási azonosító száma. Amennyiben nincs, úgy a személyes azonosító adatok megadásakor a rendszer automatikusan fog kérni a résztvevőnek egy oktatási azonosítót. Ez nem jelenik meg azonnal a rendszerben. 

TÁJÉKOZTATÁS

 

Eleget kell tennie a feln. tv. 17. § a) és c) pontjában meghatározott tájékoztatási kötelezettségének.  

A felnőttképző köteles a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számát a felnőttképzési tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban, a felnőttképzési tevékenységével kapcsolatos dokumentumokon és a felnőttképzési tevékenysége keretében kiállított számlán és más számviteli bizonylaton feltüntetni, továbbá arról ügyfeleit és a képzésben részt vevő személyeket tájékoztatni. 

Bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén a képzésben részt vevő személyt kifejezetten tájékoztatni kell a természetes személyazonosító adataira, elektronikus levelezési címére, adóazonosító jelére adatai továbbításának megtiltására vonatkozó lehetőségről. 

Amennyiben a résztvevő megtiltja, attól függetlenül azonban a résztvevőktől az adatokat be kell kérni és nyilvántartani.

OSAP adatszolgáltatás

 

Eleget kell tennie a jogszabályban meghatározott tartalommal a 21. § (4) bekezdése szerinti statisztikai célú adatszolgáltatásnak. 

A felnőttképző felnőttképzési tevékenységéről az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program szerint statisztikai célú adatszolgáltatásra kötelezett, amelyet a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere útján teljesít. 

A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszereként a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer szakképzési és felnőttképzési modulját kell használni, tehát magát a FAR rendszert.

Nem kell tehát a korábbi osap.mer.gov.hu felületet használni, a far.nive.hu-n keresztül elérhető rendszeren keresztül tehető meg ez a típusú adatszolgáltatás. Mivel számos adatot már az elején kötelező (…) megadni, ami egyébként az OSAP adatszolgáltatáshoz szükséges, és egykapus ilyen tekintetben a rendszer, nem kell újra nulláról kezdeni az adatszolgáltatást.

Sőt, mivel a rendszer a létszámváltozásokat is nyomonköveti (pl. kezdést követően új résztvevő felrögzítése esetén bekapcsolódóként státuszolja), így az erre vonatkozó adat is rendelkezésre áll az OSAP szolgáltatás teljesítéséhez.

Így lényegében, amennyiben az “O” betű alatti oszlopban pipát lát, a kezdeti és menet közbeni adatszolgáltatással – egyelőre úgy tűnik – teljesíti is az adatszolgáltatási kötelezettségét.

A korábban már hivatkozott adatszolgáltatási rendszer felhasználói tájékoztatója szerint tehát:

“A képzés megkezdését követően legkésőbb három nappal az Fktv. 15. §-a alapján, és az OSAP adatszolgáltatás keretében szolgáltatandó adatok köre, és az adatszolgáltatás nem válik el egymástól. Az OSAP adatszolgáltatás adatkörét is a képzési adatlapon adja meg a felhasználó, illetve az adatok egy részét a résztvevői adatokból, adatváltozásokból nyeri a rendszer. Az OSAP adatszolgáltatás is az „Adatok beküldése” gombra kattintva történik. A felnőttképző a képzés befejezésétől számított harminc napos határidőn belül bármikor, akár a képzés megkezdésekor is kitöltheti azokat az adatmezőket, amelyeket egyébként az OSAP adatszolgáltatás keretében kellene kötelezően megadnia.”

Az adatszolgáltatás elmulasztása esetén – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 32–34. §-a helyett – kizárólag a felnőttképzési törvény alapján a felnőttképzési államigazgatási szerv által szabható ki bírság. 

 

ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS

 

A felnőttképzési törvény végrehajtási rendelete alapján, a képzéshez kapcsolódóan a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere útján – személyazonosításra alkalmatlan módon – biztosítani kell a képzésben részt vevő személy részére a képzéssel kapcsolatos elégedettségének felmérése céljából kérdőív önkéntes kitöltését, legkésőbb a képzés befejezésének időpontját követő harmincadik napig.

A kérdőív a munkaerőpiaci előrejelző rendszer és a pályakövetési rendszer általi adatelemzési feladatok ellátásának alapjául szolgáló legalább kilenc és legfeljebb tizenöt, a felnőttképzési tevékenységre és a képzésre vonatkozó általános kérdésből állhat.

A kérdőívet felnőttképzőnként, képzésenként és kérdésenként a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere kiértékeli és – a kerekítési szabályok szerint – megállapítja a két tizedesjegyig számított átlageredményt.

A kérdőív kiértékelését a felnőttképző számára a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében elérhetővé kell tenni és a kérdőív kiértékelését követő tizenötödik napig lehetőséget biztosítani a felnőttképző számára a kiértékeléssel kapcsolatos szöveges vélemény kifejtésére.

VAGYIS a jogszabály megfogalmazásából adódóan és az adatszolgáltatási rendszer működése alapján, nem a képző kötelessége valamilyen tartalmi előírás alapján kérdőív összeállítása és kitöltése.

A kérdőív kérdései adottak és a rendszer a képzés befejezését követő napon fogja kiküldeni az elégedettségi kérdőív kitöltéséről szóló meghívókat azoknak a résztvevőknek, akikhez a kiküldés pillanatában meg van adva e-mail cím (tehát nem tiltotta le a résztvevő).

A kérdőív válaszokat a rendszer anonim módon kezeli, a kiküldött meghívók és az ezek alapján beküldött válaszok között nincs adatkapcsolat.

Mindebből az is következik (mivel nem tiltott), hogy a képző saját elégedettségmérő kérdőívet egyébként használhat.

TIPP: annak érdekében, hogy a résztvevőket ne érje meglepetés, nem kötelező, de célszerű tájékoztatni arról, hogy amennyiben nem tiltják meg adataik továbbítását, úgy kapni fognak – nem a képzőtől – egy elégedettségmérő kérdőívet. Ezt a “tájékoztató” részt akár a felnőttképzési szerződésbe vagy az adatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatóba is beleírhatják. Így nem fogják a résztvevők azt feltételezni, hogy a képző engedély nélkül adta meg az elérhetőségüket olyan célból, amihez ők nem járultak hozzá.

Koherencia

A jogszabály külön nem nevesíti ezt, ugyanakkor a korábbi ellenőrzési tapasztalatok alapján a képző intézmény sokszor nem fordít kellő figyelmet arra, hogy a lejelentett adatok, információk, illetve a dokumentumokon látható, azokból következő információk koherensek legyenek, vagyis egyezzenek. Ilyen, ha pl. nem lettek változások bejelentve vagy adminisztrációs hiba történik, dokumentumok esetlegesen elvesznek, több példányban készülnek el, de nem az aktuális került archiválásra vagy hiányos a dokumentáció, satöbbi.

A koherencia szükségességére vonatkozó utalás egyedül az ellenőrzéssel kapcsolatos pontban jelenik meg: “nem a valóságnak megfelelő adatot szolgáltatott”.

Azzal kell számolni, hogy a képző intézmény kötelessége, hogy a jogszabályi előírásoknak megfeleljen. Az, hogy harmadik személyek mit nem teljesítettek (nem adtak időben információt, nem küldtek meg valamit stb.), ami miatt nem vált lehetségessé bizonyos előírás teljesítése, ezt a hatóság nem tudja figyelembe venni.

TIPP: Kivéve, amennyiben pl. adatszolgáltatásra használandó online felületek – átmenetileg akár – nem működnek és emiatt az adatszolgáltatási határidő teljesítése kerül veszélybe vagy válik lehetetlenné. Ilyenkor javasolt a hibát prnt scrn-ezve elektronikusan felvenni a kapcsolat a hatósággal és a küldött és válaszként kapott e-mailt kinyomtatni, archiválni.

A jogszabályi előírásokkal való alaposabb megismerkedés azért is fontos a képzést folytató intézmények számára, mert a bejelentési kötelezettség mellett a hatóság a jogszabályoknak való megfelelést ellenőrizheti, ellenőrzi, illetve a nem megfelelést pénzbírsággal is szankcionálhatja.

Oktatói végzettségek

Oktatókra vonatkozó végzettségi előírás bejelentésköteles képzéseknél alapvetően NINCS – a felnőttképzési törvény és annak végrehajtási rendelete alapján.

Ez a kérdéskör ennyiben lezárható, annyit hozzá kell persze tenni, hogy egyes szabályozott képzéseknél, pl. jogszabály alapján folytatott képzéseknél előfordulhatnak bizonyos oktatói végzettségi előírások (pl. lásd hatósági képzések), de alapvetően a nyelvi képzések és egyéb nem szabályozott tréningek stb. esetében nincs ilyen előírás.

 

Jelenléti ív és egyéb dokumentumok

Jelenléti ív, haladási napló, tananyag, oktatói szerződések stb. Nem kell vezetni, nem kell feltölteni.

Természetesen lehetséges és a gyakorlatban pl. a jelenléti ív aláíratása célszerű lehet. Azonban arra figyelni kell, hogy ha annak ellenére, hogy nem szükséges, ha ez vezetésre kerül, pl. a nyilvántartási számot ezen dokumentumon vagy dokumentumokon is fel kell tüntetni és az adatoknak egyezniük kell más dokumentumokon található információkkal és az adatszolgáltatással (ütemezés, létszám stb).

A fenti írásban ahogy az oktatói végzettségekre, úgy a jelenléti ívekre, haladási naplókra stb. vonatkozó előírások azért nem kerültek megemlítésre, mert nem engedélyköteles, vagyis bejelentés-köteles képzéseknél ezek nem szükségesek. Engedélyköteles képzéseknél sokkal több dokumentumot kell naprakészen vezetni, amelyeknek a jogszabály még a tartalmát is meghatározza, bejelentéses képzéseknél azonban nincs ilyen

Körültekintőnek kell azonban lenni, mert pl. jogszabály alapján folytatott képzéseknél vagy egyedi esetekben más jogszabály előírhat bizonyos dokumentumokat és további jelentéstételi kötelezettségeket.

Természetesen, minden képző számára javasolt az, hogy tudja követni a képzésén való részvételt, képzéstől és szituációtól függően egyéb dokumentumokat használjon saját belátása és jól felfogott érdeke szerint vagy akár a felnőttképzési szerződést írásban kösse meg. DE a felnőttképzési törvény ezt számára nem írja elő. 

Belső képzés

A törvény alkalmazásában: belső képzés a munkáltató által saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, a munkáltató beszállítóinak munkavállalói részére vagy – a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2)-(6) bekezdése szerinti – partner- vagy kapcsolódó vállalkozások munkavállalói részére nem üzletszerűen szervezett képzés.

Tehát nem csak saját munkavállalók oktatása minősül belső oktatásnak, hanem a hivatkozott jogszabály meghatározott pontjai szerinti partner- vagy kapcsolódó vállalkozások munkavállalóinak oktatása is, amennyiben nem üzletszerűen szervezett képzésről van szó.

A MUNKAVÉDELMI OKTATÁS pl. tipikusan felnőttképzési tevékenység, amelyet a minisztérium állásfoglalásában meg is erősített. Ezzel kapcsolatban folyamatos a vita szakmai körökben, de jelenleg ez a “központi” álláspont. Mindemellett sajnos maga a tevékenység is jól leírható, mint szervezett, célirányos és kompetenciakialakításra és -fejlesztésre irányuló tevékenység, így ilyen szempontból nehezen támadható.

Az ismétlődő oktatások esetén vetődnek fel azonban pl. olyan kérdések, amelyek az új kompetenciák kialakítására vonatkozóan megkérdőjelezi a “harmadik láb” meglétét. Állítólag erre is van egy ITM válasz, amely szerint ez nem felnőttképzési tevékenység, én magam ezt nem láttam, amennyiben szószerinti kérdés/választ el tudom olvasni, megosztom az ott leírtakat (…).

Természetesen lehetséges az, hogy valaki magára nem vonatkozóan értelmezi vagy “beleáll” és azt mondja, hogy szerinte ez nem és nem kíván a kérdéskörrel foglalkozni. Ebben az esetben mindez egyéni (magas) kockázatvállalás kérdése a jelen körülmények között.

TIPP: tekintsék át az összes olyan tevékenységet, amit eddig oktatásnak vagy képzésnek hívnak. Egyenként nézzék meg és vessék össze akár az ITM által kiadott példatárral. Ugyanis sok esetben kiderülhet, hogy az a tevékenység nem Fktv. szerinti felnőttképzés, hanem munkautasítás, tájékoztató, workshop stb. Minőségirányítási rendszer esetén egyeztessenek tanácsadójukkal, hogy amit eddig oktatásnak/képzésnek hívtak, felülvizsgálva magát a tevékenységet, és megállapítva hogy az nem Fktv. szerinti képzés vagy más formában is meg lehet valósítani, lehetséges-e későbbiekben nem annak nevezni/más formában megvalósítani.

Maradva a munkavédelmi oktatás vagy egyéb munkavédelmi jellegű oktatásoknál (ADR, tűzvédelem stb.), habár a jogszabály a munkáltató kötelességei köré rendeli a képzést, nem kizárólagosan “belső képzésnek” fog minősülni. Ez adott esetben megállapodás kérdése.

TIPP: Mindenképpen javasolt azonban az, hogy a feladatokat szerződésben határolják le, konkrétan jelöljék meg, hogy az adott oktatás esetében a felkért oktató vagy a “munkáltató” a képző. Az oktatónak ez azért is érdeke, mert később nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy jóhiszeműen azt gondolta, hogy nem ő a képző, majd a számla benyújtásakor a munkáltató kéri tőle, hogy mint képző nyilatkozzon az adatszolgáltatás teljesítéséről.

Most szeptemberben még sok nagyvállalat úgy tekint saját magára, mint akikre a törvény nem vonatkozik, csak a “külső képzőkre”. Ez akkor igaz, amennyiben valóban nem végeznenk olyan tevékenységet, ami az Fktv. szerinti felnőttképzési tevékenység.

Belső képzés felnőttképzési törvény hatálya alá tartozása tekintetében: a 2013. évi LXXVII törvény 2019. december 31-én hatályos szövegében még benne volt, hogy – bizonyos kivételtől eltekintve és ezen kivétel esetén részben könnyített szabályokkal – nem tartozik a belső képzés a törvény hatálya alá, ugyanakkor a módosítást követően ezt a jogszabály már nem tartalmazza. Vagyis jelenleg nincs olyan szabály, ami a belső képzéseket kiveszi a törvény hatálya alól.

Ugyanakkor már akkor is “képzési tevékenységnek” minősült a belső képzés, amely tekintetében pl. a korábi jogszabály is kifejezetten jelölte, hogy az OSAP adatszolgáltatást ugyanúgy teljesíteni kell. Magában az adatszolgáltatási rendszerben is külön bejelölhető, hogy maga a tevékenység belső képzés.

Nem vonja ki tehát a törvény hatálya alól a belső képzéseket. És csak azért, mert egyébként a törvény tartalmaz egy definíciót a belső képzésekre, ebből még szintén nem következik, hogy nem tartozik a hatálya alá.

Összességében, amennyiben a belső képzés definíciójának megfeleltethető a szervezeten belüli oktatási/képzési tevékenység, vagyis amennyiben a megvalósuló belső képzésre igaz az Fktv. felnőttképzési tevékenységre vonatkozó meghatározása, úgy a törvény erre is vonatkozik.

Pontosan milyen feladatok kapcsolódnak a belső képzéshez? Eltekintve a tanúsítvány kiadásától és attól, hogy a munkáltató a kezelendő adatokkal vagy azok nagy részével már eleve rendelkezik, tehát külön bekérni nem kell vagy csak néhány adatot: semmi.

Összefoglalva, belső képzés esetén is:

– tájékoztatási kötelezettség

– felnőttképzési szerződés kötése

– adatkezelés/nyilvántartás

– adatszolgáltatás (far.nive.hu)

Legyenek körültekintőek a megvásárolható dokumentum csomagokkal kapcsolatban. Ezek kiváló kiindulópontok lehetnek, de ha nem kifejezetten belső képzésre szóló dokumentumról van szó, tartalmilag lehetnek benne olyan pontok, amik belső képzés esetében esetleg oda nem illőek, nem életszerűek vagy egyszerűen fölöslegesek.

TIPP: Adatok nyilvántartásakor lehetséges, hogy minden munkavállalóval aláírattak egy nyilatkozatot az adatok kezeléséről, de egyeztessenek GDPR szakértőjükkel, hogy az a nyilatkozat kiterjed-e arra is, hogy a munkáltató a képzések szervezéséhez is kezelheti az adatokat. Egyeztessenek arról is, hogy GDPR tekintetben milyen további feladatokat kell megtenniük.

Érdemes a dokumentációs rendszer kialakításakor figyelembe venni azt, hogy nem kell résztvevőnként (egyenként) külön írásban szerződést kötni, kreatívan, ámde – lehetőség szerint – jogásszal egyeztetve kell átgondolni a lehetőség szerinti legegyszerűbb megoldást.

TIPP: nagy szervezetek esetében előfordulhat, hogy egyes osztályok a HR tudta nélkül szerveznek olyan tevékenységeket, amik szept 1-től bejelentéskötelesek. Kommunikálják a szervezetben a változásokat, azok jelentőségét, igény szerint központosítsák a képzések jóváhagyását. Annak érdekében, hogy ne történhessen meg az, hogy úgy szervezzenek képzéseket, hogy arról az ezért felelős osztály/személy nem tud és ne történjen meg a szükséges adatszolgáltatás, szerződéskötés stb.

Tehát annyiban a jogszabály kedvezményt tesz, hogy részben vagy egészben az államháztartás terhére nyújtott költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló oktatás vagy képzés esetén nem szükséges engedély birtokában végezni a képzést.

Ebben az esetben valóban megjelenik a belső képzés úgy, hogy rá nem vonatkozik a “jogszabály”, de egész pontosan, a jogszabály nem “egészében” nem vonatkozik, hanem csak azt mondja, hogy államháztartás terhére (…) megvalósuló oktatás vagy képzés esetén nem vonatkozik.

Amennyiben a munkavállaló a szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai képzésben vagy részszakmára felkészítő szakmai oktatásban felnőttképzésben (esetleg felnőttoktatásban) végez és a gyakorlati képzési részt egyébként saját munkahelyén végzi, úgy a képző intézmény nem a munkáltató, erre nem vonatkozik. Ezzel kapcsolatban csak a képző által kért adminisztrációs feladatokat kell elvégezni.

 

 ZÁRÓ GONDOLAT

A fenti összefoglaló a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII törvény és a végrehajtásáról szóló 11/2020 (II.7.) Kormányrendelet 2020.07.14. napján hatályos szövege alapján készült, az itt leírtak kifejezetten a „bejelentéses” képzésekre vonatkoznak.

Célom, hogy a változások nyomán egy igen széles kört érintő témában hasznos támpontokat és információkat tudjak nyújtani azoknak, akik jogszabálykövető indíttatással támpontokat keresnek. Ez az én “segítségem”. Az esetleges hivatkozásokat, ajánlásokat “cserébe” megköszönöm.

A törvény szövege az esetlegesen addig beadott módosító jogszabályok hatására, a képzésre vonatkozó szabályok alkalmazásának kezdő időpontjáig, illetve azt követően is még változhat. A fenti szöveg alapján minden Kedves Olvasó saját felelősségre hozzon döntéseket, ezzel és a szöveg tartalmával kapcsolatban felelősséget nem vállalok.

Konkrét esetekben mindig a jogszabály hatályos – vagy egy konkrét ügy esetében az akkor hatályos – jogszabály szövegét kell megvizsgálni. 

MAGAMRÓL

Név: Dobos Gergely

2005 óta dolgozom felnőttképzésben, a felnőttképzés jogszabályi és dokumentációs kihívásaival napi szinten szembesülök és kell megoldanom problémákat képzések szervezőjeként. Vállalati és nyitott képzések szervezésében egyaránt van tapasztalatom.

2010 óta vagyok felnőttképzési szakértő (tanácsadás, hatósági ellenőrzések, külső értékelés erre jogosult szervezet berkein belül). 

Óradíjas tanácsadói megkeresésekkel vagy dokumentumsablon kialakítása kapcsán kérem, hogy a bemutatkozó oldalon található e-mailben keressenek (Bemutatkozó oldal). Ha szeretne többet tudni rólam, ugyanitt talál információkat.

Ha ajánlatkérés kapcsán egy-két napon belül nem látják válaszomat, kérem a spam mappát is ellenőrizzék.

 

@ Minden jog fenntartva