Oldal kiválasztása

Belső képzések a felnőttképzési törvény változásai alapján

BEVEZETŐ GONDOLATOK

2020. szeptember 1-jétől a belső képzéseket is szabályozza a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII törvény (Fktv.).

Bár valójában a belső képzések bizonyos szinten eddig is szabályozottak voltak, azokat az Fktv. külön kategóriaként kezelte. Sőt, már korábban, még az előző, felnőttképzésről szóló 2001. CI tv idejében, amikor a szakképzési hozzájárulást saját dolgozó képzésére még szélesebb körben el lehetett számolni, már akkor sem volt ismeretlen a munkáltatók számára a belső képzések adminisztrálása.

Szeptember 1-jét követően azonban minden felnőttképzési tevékenység esetében, ahogy egy tréningcégnek is kellett már bejelentenie és adminisztrálnia, úgy a munkáltatók sem lettek kivételek. Minden, ami egy „külső” képzések esetében kötelezettség volt, a belső képzésekre is vonatkozott.

Majd 2021. január 1-től lényeges könnyítések jöttek a jogszabályváltozással, amelyek az alábbi írásban is szerepelnek, számos értelmező és kiegészítő gondolattal együtt.

A mélyebb értelmezés néhol (ki a képző?) azért is szükséges, mert még mindig homályos és zavaros az, hogy ha a munkáltató külső szolgáltatót vesz igénybe, akkor ki számít képzőnek.

Jelen írás csak a belső képzésekre koncentrál. A bejelentés alapú képzési tevékenységekről általában itt talál egy részletes összefoglalót: Felnőttképzési törvény szabályai a tréningekre 2020. szeptember 1-től.

 

BELSŐ KÉPZÉS FOGALMA ÉS MAGYARÁZATA

 

Az első lényeges pont nem is a belső képzés jogszabályi meghatározása, hanem egyáltalán az, hogy kell-e egyáltalán foglalkoznia a munkáltatónak a felnőttképzési törvénnyel. Vagy mely képzések esetén kell foglalkoznia. Vagyis, a munkáltató belső képzései  célirányosan kompetenciakialakításra vagy -fejlesztésre irányuló és szervezetten megvalósuló oktatások és képzések-e vagy melyek azok?

Lehetséges, hogy a belső nyelvi oktatások, habár túllépik a 6 órát (ahogy később látni fogjuk a meghatározásnál), valójában nem tartoznak a törvény hatálya alá, mivel nem előre meghatározott tematika szerint haladnak, előre meghatározott céllal. Ugyanígy egy belső intranetes vagy e-learninges képzés esetén. Erről itt még többet olvashat, és érdemes a kapcsolódó ITM példatárat is alaposan áttanulmányozni.

Itt meg kell említeni, hogy bár 2020. szeptember 1-jével a munkavédelmi oktatások is a törvény hatálya alá kerültek, 2021. január 1-jével ez megváltozott. Hatályos jogszabály kimondja, hogy a felnőttképzésről szóló törvényt NEM KELL ALKALMAZNI (óraszámtól függetlenül nem kell alkalmazni!) a munkavédelemről szóló törvény és a tűz elleni védekezésről a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény alapján a munkáltató kötelezettségeként előírt oktatásra, képzésre.

Valószínűleg azzal, hogy nem kell már foglalkozni a munkavédelmi képzésekkel, már csak olyan képzések maradtak a tarsolyban, amit valamilyen jogszabály előír a foglalkoztatás feltételeként vagy a nyelvi képzések, egyéb belső oktatások: betanító oktatásoktól kezdve a jogszabályokban itt-ott megjelenő egyéb pl. elsősegély, munkavédelmi képviselő, ADR, környezetvédelmi oktatásokon át a belső soft skill képzésekig.

Nehezítő tényező, hogy olykor nem saját munkavállalónk az oktató, hanem külső személy vagy cég. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy ezek belső képzéseknek számítanak-e. Erre is ki fogok térni.

Ahhoz hogy a kijelölt szervezet (leggyakrabban HR osztály) felelősséggel tudja végezni a felnőttképzési törvénnyel kapcsolatos feladatait, a szervezet egészére vonatkozóan információval kell lennie a belső képzésekről és a megrendelt képzésekről.

Nagy szervezetek esetében előfordulhat, hogy egyes osztályok a HR tudta nélkül szerveznek olyan tevékenységeket, amik bejelentéskötelesek. Felmerül annak fontossága, hogy kommunikálják a szervezetben a változásokat, azok jelentőségét. Ha szükségesnek ítélik, központosítsák a képzések jóváhagyását, alkossanak policyt annak érdekében, hogy ne történhessen meg az, hogy úgy szerveznek házon belül képzéseket, hogy arról az ezért felelős osztály/személy nem tud és emiatt elmarad a szükséges adatszolgáltatás, szerződéskötés stb.

Amennyiben a munkavállaló a szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai képzésre vagy részszakmára felkészítő szakmai oktatásra felnőttképzési vagy felnőttoktatási formában jár és a gyakorlati képzési részt saját munkahelyén végzi, úgy a képző intézmény nem a munkáltató, erre nem vonatkozik. Ezzel kapcsolatban csak a képző által kért adminisztrációs feladatokat kell elvégezni.

Mindezek után, nézzük, mi is a belső képzés.

A törvény alkalmazásában: belső képzés: az olyan oktatás és képzés, amelyet a munkáltató

  • nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében,
  • a jogszabály alapján szervezett oktatás, képzés kivételével – összesen hat óra időtartamot meghaladó mértékben,
  • a saját, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2)–(6) bekezdése szerinti partner- vagy kapcsolódó vállalkozás, illetve beszállítójának foglalkoztatottja részére szervez.

A fenti három kritérium tekintetében ÉS logikai kapcsolat van, így mindhárom feltételnek együttesen kell teljesülnie ahhoz, hogy belső képzésnek vehessünk egy képzést.

A három feltételt egyenként megvizsgálva, a következőket fontos tudni.

  • A munkáltató által szervezett képzés a jogszabályban meghatározott foglalkoztatottak számára csak és kizárólag akkor tekinthető belső képzésnek, amennyiben az nem üzletszerű, vagyis ingyenes. Amennyiben pénzt kér a képzésért, úgy nem vehetők figyelembe a kizárólag belső képzésekre szóló könnyítések, hiszen az a képzés már nem belső képzés.
  • Minden képzés esetében, ami 6 órás vagy kevesebb, nem kell alkalmazni rá a felnőttképzési törvény előírásait, kivétel a jogszabály alapján folytatott képzések. A legalább 7 órás képzésekre pedig már vonatkozik.
  • Csak a jogszabályban meghatározott célcsoport számára nyújtott képzések minősülnek belső képzésnek.

Tehát lehetséges az, hogy egy munkáltató, míg szeptemberben be kellett volna jelentkezzen a munkavédelmi képzések miatt, most már nincs olyan belső képzése, ami miatt bejelentett képzőként kellene szerepelni a nyilvántartásban. Így vagy már eleve nem is szándékozik bejelentenie magát, vagy ha már megtette, bejelentett státuszának törlését kérheti. Sőt, ilyen esetben célszerű lehet azt is figyelembe venni, hogy ha nem törli, úgy idővel a hatóság, mint aktív képzőt ellenőrizheti.

Így azonban az egyéb belső képzéseit (ami 6 óránál több és valóban felnőttképzési tevékenység) csak külső szolgáltatóval tudja megvalósítani és igazolni. A 6 óra vagy azalatti képzéseket pedig bejelentés nélkül továbbra is folytathatja.

 

Mi az a jogszabály alapján szervezett képzés, aminél a 6 óra alatti képzések sem kivételek?

A jogalkotó tájékoztatójában nevén nevezi ezeket a képzéseket: „a jogszabály alapján szervezett oktatás, képzés, vagy ennek korábbi megnevezése szerint a hatósági képzés”. forrás: ITM tájékoztató.

A FAR-ban is így szerepel a kategória: “jogszabály alapján alapján folytatott képzés (hatósági képzés)”.

Az első kérdés, ami eszünkbe juthat: ha bármely jogszabályban elő van írva az, hogy egy oktatást (pl. ADR) meg kell tartani, akkor az jogszabály alapján szervezett képzés?

Lássuk a hátteret.

Mik voltak a hatósági jellegű képzések régen?

Sem a „jogszabály alapján szervezett képzés”, sem a „hatósági képzés” definiálását nem találjuk meg sem a felnőttképzési törvényben, sem szakképzési törvényben.

Korábban a hatósági képzés meghatározását megtaláltuk: támpontot a felnőttképzési törvény 2019. december 31-ei állapotú szövege adhat, ami már nem hatályos (és hát az OKJ sem értelmezhető már).

  1. § 16. hatósági jellegű képzés: jogszabályban szabályozott tartalmú és célú olyan, az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) nem szereplő képesítés megszerzésére irányuló képzés, amelynek eredményeként dokumentum kiadására kerül sor, és e dokumentum hiányában jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör nem folytatható, nem tölthető be, vagy tevékenység, munkakör a képzést megelőző szakmai szinthez képest magasabb követelményeknek megfelelően folytatható, tölthető be, vagy a dokumentum a képzésben részt vevő számára a képzést megelőző állapothoz képest többletjogosultságot biztosít jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör végzésével, betöltésével összefüggésben;

Egyéb szövegekben áll még rendelkezésre információ, hogy mi is lehet ez a hatósági képzés.

Például a szintén még 2019-ben kiadott (azóta már megjelent) szakképzési törvényről szóló javaslat egyik szakaszának indoklásából az alábbi rész, amely ugyan 2019-es szöveg, mégis, már a jelenünket szabályozó törvény indoklásáról van szó:

A szakmai képzés bevezetése nem érinti az ún. hatósági jellegű képzéseket (pl. okleveles könyvvizsgálói képzés, közúti járművezetői szakoktató képzés, biztosításközvetítői hatósági képzés). Ezek tipikusan olyan képzések, amelyek hatósághoz történő bejelentés vagy hatóság által kiadott engedély alapján végezhető tevékenységekhez szükséges jogosultságok megszerzésére irányulnak. Ezek önálló szabályozását az indokolja, hogy a képzés tartalma, megszervezése jelentősen eltér az általános szabályoktól (…)

Ezalapján hatósági jellegű képzés, vagyis jogszabály alapján szervezett oktatás a példákban megemlített pénzügyi szolgáltatás közvetítők képzése, tűzvédelmi szakvizsgára felkészítő képzés (még ha távoktatásban is tartják sokan) vagy a gépkezelői jogosítvány megszerzését célzó képzés is, stb.

Jogszabály alapján folytatott képzések vs. hatósági képzések

Ám kérdés , hogy az új jogi környezetben valóban ugyanazon kategóriájú képzésre kell gondolnunk, ha jogszabály alapján folytatott képzésről és ha hatósági képzésről beszélünk? Van-e ennek jogi alapja is, hogy megfeleltessük egymásnak a két képzést?

Lásd: az alábbi NAV állásfoglalást, ami eltérően közelíti meg a 2020. szeptember 1-je előtti és utáni képzéseklet az ÁFA szempontjából: 2020/7. Adózási kérdés – Az egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatások áfamentességének feltételei

Habár a tájékoztatás fő témája a “külső képzések” ÁFA mentességével kapcsolatos, találunk benne a hatósági képzésekről jogszabály alapján szervezett képzésekről is egy értelmezést.

Az oktatás, képzés jogszabály alapján szervezett, ha magát az oktatást, képzést jogszabály határozza meg. Ennek nem feltétele ugyanakkor, hogy a jogszabály az oktatás, képzés szabályait teljes körűen meghatározza, csupán az, hogy az oktatást, képzést magát definiálja.

Különbségtétel a 2020. augusztus 31. és 2020. szeptember 1-jei szabályok szerinti értelmezés között (a forrássszövegben 2019 szerepel, de itt valószínűleg 2020-ra gondolnak):

“(…) azon egyéb jogszabály alapján szervezett képzések tekintetében, amelyek (…) 2019. augusztus 31-én hatályos szabályai szerint ítélendők meg, a „jogszabály alapján szervezett” fordulat tartalmát szűkebben kell értelmezni, így ezek a képzések akkor minősülnek jogszabály alapján szervezettnek, ha a vonatkozó jogszabály a képzés kereteit (például kötelező óraszámot, képzési programot, oktatókra irányadó előírásokat) is meghatározza.”

Szóval a kérdés az, hogy oké, egy gépkezelői jogosítványos képzés, egy GKI stb. hatósági képzés, ez tiszta.

De vajon – az eredeti kérdésr visszatérve – az, hogy egy jogszabály előír egy munkakör esetében képzésen való részvételt (pl. elsősegélynyújtó képzésen kell részt venni vagy IT biztonsági képzésen), kimeríti-e azt a pl. NAV szerinti magyarázatot, hogy magát az oktatást, képzést jogszabály határozza meg.

Ennek a kérdéskörnek véleményem szerint még ülepednie kell és könnyen más megállapításra juthatunk, ha azt vesszük alapul, hogy

1. jogszabály alapján folytatott képzések = régi hatósági képzések (ITM tájékoztató) vagy

2. a jogszabály alapján folytatott képzések részben megegyeznek a hatósági képzéseknél, de  a hatósági képzések szűkebb képzési kört fednek le. (NAV tájékoztató)

…levegővétel…

Mert a 2. sz. értelmezés esetében (NAV tájékoztató alapján) elégséges az, ha a képzést magát egy jogszabály definiálja, már nem kell az is, hogy

– szakképzési törvény indokolása alapján: hatósághoz történő bejelentés vagy hatóság által kiadott engedély alapján végezhető tevékenységekhez szükséges jogosultságok megszerzésére irányuljanak vagy

– NAV tájékoztató alapján 2020. szept 1. előttiekre: a vonatkozó jogszabály a képzés kereteit (például kötelező óraszámot, képzési programot, oktatókra irányadó előírásokat) is meghatározza.

Minél inkább próbáljuk megérteni a rendelkezésre álló támpontokat, annál jobban belekavarodhatunk 🙂 

A KÉRDÉS: minden régi hatósági képzés jogszabály alapján folytatott képzés, de nem minden jogszabály alapján folytatott képzés a régi szerinti hatósági képzés?

Nos, a NAV tájékoztatást olvasgatva, könnyen úgy érezhetjük, hogy igen… Mármint nem, nem ugyanaz a kettő.

Nézzük meg közelebbről a NAV tájékoztatást, hogy pontosan mit is mond. Mégegyszer:

“Az oktatás, képzés jogszabály alapján szervezett, ha magát az oktatást, képzést jogszabály határozza meg. Ennek nem feltétele ugyanakkor, hogy… (…) csupán az, hogy az oktatást, képzést magát definiálja.”

Tehát ő úgy érti, hogy a jogszabály alapján szervezett = a képzést jogszabály határozza meg = a képzést magát jogszabály definiálja.

NAV tájékoztatás esetében azt kell megértenünk, hogy mit jelent a definiálás szó. A definiálás egyenlő-e azzal, hogy csak megemlíti, hogy kell, vagy leírja azt is, hogy azon a képzésen pontosan mit kell érteni?

Véleményem szerint egy “valami” definiálása nem egyenlő egy “valami” megemlítésével és a tájékoztatást ilyen szemmel is kell olvasni. Minden munkavállalónak sütnie kell egy süteményt nem egyenlő azzal, hogy ha definiáljuk azt is, hogy milyen süteményt kell sütnie. Viszont nem kell a sütemény esetében megadnia a jogszabálynak a részletes, hozzávalókat grammra tartalmazó, a sütő hőfokát részletesen leíró pontos receptet (értsd: kötelező óraszámot, képzési programot, oktatókra irányadó előírásokat). 

A közös pont a hatósági képzések régi jogszabályi meghatározása és a NAV tájékoztatójában, hogy valamilyen szinten jogszabályban definiálva kell legyen a képzés. Az esetleges eltérés aközött van, hogy milyen szinten kell ez legyen szabályozva.

Ugyanis ha az ITM tájékoztatójában leírtakat, ami egyébként későbbi, mint a NAV tájékoztatás (lásd: “vagy ennek korábbi megnevezése szerint a hatósági képzés“) úgy értjük, hogy a hatósági képzések “definícióját” kell alkalmazni a jogszabály alapján folytatott képzésekre, akkor viszont ennek a képzésnek olyan szempontból is szabályozottnak kell lennie, hogy:

– a képzés eredményeként dokumentum kiadására kell sor kerüljön

– e dokumentum hiányában jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör nem folytatható, nem tölthető be vagy tevékenység, munkakör a képzést megelőző szakmai szinthez képest magasabb követelményeknek megfelelően folytatható, tölthető be

–  vagy a dokumentum a képzésben részt vevő számára a képzést megelőző állapothoz képest többletjogosultságot biztosít jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör végzésével, betöltésével összefüggésben.

Ugyanis ez volt a régi hatósági képzésekre a jellemző: pontosabban a meghatározás.

Tehát:

Tegyük fel a kérdést, hogy az adott képzés esetén, aminél keressük a választ, a jogszabály milyen szinten szabályozza az adott képzést? 

Ha:

1. részletesen szabályozza, sőt valamilyen hatóság is megjelenik a képben > minden bizonnyal jogszabály alapján folytatott képzés

2. nem csak megemlíti a képzés nevét, de pontosabban is definiálja magát a képzést > nagy valószínűséggel jogszabály alapján folytatott képzés, mert a NAV tájékoztatóban írtakat már lefedi. Ha biztosak akarunk lenni, járjunk utána még jobban (pl. kérdezzük meg az illetékes szervet).

3. csak a képzés nevét említi meg vagy egy témakört > nagyon kis valószínűséggel jogszabály alapján folytatott képzés, de itt is járjunk utána még jobban

Hogyan kezeli a FAR a jogszabály alapján folytatott képzéseket? 

Ha a FAR-ban a felhasználó ilyen képzésről akar adatot szolgáltatni, ahogy azt fentebb már írtam, ezt ilyen kategória megjelöléssel teheti meg: “jogszabály alapján alapján folytatott képzés (hatósági képzés)”.

Mindemellett eltűnik számára az az opció, hogy bepipáljuk azt, hogy “A kapcsolódó foglalkozás / munkakör nem meghatározható”.

Ez abban az esetben logikus is, ha a rendszer értelmezése az, hogy a jogszabály alapján folytatott képzések a régi hatósági jellegű képzéseknek felelnek meg, ahol meghatározható a kapcsolódó foglalkozás, munkakör, hiszen a hatósági jellegű képzések esetén pont azért kell részt vennie egy adott munkakörben dolgozónak vagy tevékenységet folytatónak, mert a hatósági képzés során megszerezhető “dokumentum hiányában jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör nem folytatható“.

Tehát a FAR működési elve úgy tűnik, az ITM tájékoztatóban leírtakat veszi alapul: a jogszabály alapján folytatott képzések megegyeznek a régi hatósági képzésekkel.

Egy állatorvosi ló: az IT biztonság

Egyes esetekben azonban, például a 41/2015. (VII.15.) BM rendeletben szabályozott, IT biztonság témakörű képzések esetében, bár a jogszabály részletesebben is definiálja a képzéseket (anélkül, hogy nagyon részletekbe, pl. óraszám, oktatók végzettsége stb. belemenne), mégsem lehet azt mondani, hogy az adott képzéshez mely konkrét munkakör kapcsolható. Nem ilyen logika alapján van előírva a képzés.

Viszont jogszabály tulajdonképpen nem részletekbe menően, de definiálja a képzést.

Például. 3.1.7.3. Biztonság tudatosság képzés

  • 3.1.7.3.1. Az érintett szervezet annak érdekében, hogy az érintett személyek felkészülhessenek a lehetséges belső fenyegetések felismerésére, az alapvető biztonsági követelményekről tudatossági képzést nyújt az elektronikus információs rendszer felhasználói számára:
  • 3.1.7.3.1.1. az új felhasználók kezdeti képzésének részeként;
  • 3.1.7.3.1.2. amikor az elektronikus információs rendszerben bekövetkezett változás szükségessé teszi;
  • 3.1.7.3.1.3. az érintett szervezet által meghatározott gyakorisággal.
  • 3.1.7.4. Belső fenyegetés.
    A biztonságtudatossági képzés az érintett személyeket készítse fel a belső fenyegetések felismerésére, és tudatosítsa jelentési kötelezettségüket.
  • 3.1.7.6. A biztonsági képzésre vonatkozó dokumentációk
  • 3.1.7.6.1. Az érintett szervezet:
  • 3.1.7.6.1.1. dokumentálja a biztonságtudatosságra vonatkozó alap-, és szerepkör alapú biztonsági képzéseket;
  • 3.1.7.6.1.2. a képzésen résztvevőkkel a képzés megtörténtét elismerteti, és ezt a dokumentumot megőrzi

Ugyanakkor nem arról van szó, hogy a munkavállaló csak akkor szerez jogosultságot egy adott tevékenység, munkakör elvégzéséhez, ha ezt a Biztonság tudatos képzést elvégzi. Itt arról van szó, hogy a munkavállaló szerep- vagy felelősségi köréhez kapcsoltan a munkáltatónak kell ezt a képzést nyújtania.

Vagy: ezek nem olyan képzések, amelyek “hatósághoz történő bejelentés vagy hatóság által kiadott engedély alapján végezhető tevékenységekhez szükséges jogosultságok megszerzésére irányulnak”.

Ebben az esetben joggal bizonytalanodhatunk el: ezt a képzést a NAV tájékoztatója alapján jogszabály alapján nyújtott képzésnek vegyük? Vagy ne annak vegyük, mert az ITM tájékoztató szerint és a FAR szerint viszont a jogszabály alapján folytatott képzések azonosak a hatósági jellegű képzésekkel. Ugyanakkor erre a képzésre nem illik rá igazából a hatósági jellegű képzésekre adott korábbi definíció.

Továbbmenve, azért is érdekes ez a képzés, mert elidőzhetünk egy kicsit annál is, hogy ha külső szolgáltatót vesz igénybe a munkáltató a képzés megtartására, akkor ilyenkor a szolgáltató lesz a külső képző vagy a munkáltatónak kell belső képzőnek lennie?

Nos, ilyen kifejezéseket olvashatunk

  • 3.1.4.3. A folyamatos működésre felkészítő képzés: Az érintett szervezet (…)  képzést tart
  • 3.1.5.9. Képzés a biztonsági események kezelésére: Az érintett szervezet (…)  képzést biztosít
  • 3.1.7.3. Biztonság tudatosság képzés: Az érintett szervezet (…)  képzést nyújt

Az érintett szervezet, vagyis a munkáltató tartja, biztosítja, nyújtja.

Ha azt mondjuk, hogy neki kell képzést tartania, akkor az úgy nagyjából egyértelmű: neki kellene alapesetben a képzőnek lenni. Ha már a biztosít szót nézzük, már azt látjuk, hogy – ahogy a munkavédelmi képviselő esetében – már az a bevett gyakorlat, hogy úgy biztosítja, hogy külső céghez küldi. A képzést nyújt pedig megint – talán – inkább ahhoz áll közelebb, hogy ő tartja a képzést.

Ezek alapján tehát inkább azt mondanánk, hogy ezeket a típusú képzéseket a munkáltató kell szervezze belső képzőként. Neki viszont ezen a ponton nagyon fontos lesz, ha több mint 6 órás a képzés és igazából enélkül is – hogy akkor ez most jogszabály alapján folytatott képzés vagy sem.

Mindemellett a gyakorlatban pedig ugyanúgy működik az, hogy kiszervezik a képzést és külső képző tartja meg a munkáltató dolgozóinak.

Sajnos az van, hogy értelmezés során ebből a kettőből választhatunk “tetszés szerint”. 

  • “A”: a jogalkotó vélhetően pontosabban látja, hogy mit és hogyan kívánt szabályozni, még akkor is, ha a törvényben már ezek nem kerültek egyértelműen, részletesebben leírásra, ezért írja azt, hogy a jogszabály alapján folytatott képzések a “régi” hatósági jellegű képzések. Mert ez volt a jogalkotói akarat. A FAR is ugyanígy “érti” (valószínűleg pont a jogalkotói akarattal összhangban), a NAV pedig egy ÁFA törvényt értelmezett, nem a felnőttképzési törvényt, habár a szóhasználat ugyanaz. A belső képzések esetében pedig nincs ÁFA-kérdés, mert nem üzletszerűen szervezett képzésről van szó.
  • “B”: mindegy mi volt a jogalkotói akarat, ha a felnőttképzési törvény jogszabály alapján szervezett képzést ír, nem hatósági jellegű képzést, definíciót a jogszabály alapján szervezett képzésre pedig nem ad. Az ITM tájékoztatóban leírtakon kívül nincs oka senkinek sem arra, hogy egy már nem létező kategóriát (a hatósági jellegű képzést) értsen alatta. NAV tájékoztatója valószínűleg mindennek szellemében szintén nem részletezi túl és nem ad hatósági jellegű “ízt” ennek. A jogszabály alapján szervezett képzés NEM TÖBB ÉS NEM KEVESEBB, MINT AZ, AMI: olyan képzésről van szó, amelyet egy jogszabály valamilyen formában meghatározott (magát a képzést definiálta), amely alapján az a megszervezésre került.

Én azt érzékelem, hogy az értelmezési irány jelenleg inkább a “B”. De persze bármikor kiderülhet, hogy inkább az “A” vagy a kettő értelmezés egymás mellett fog élni még egy ideig…

Na jó, de mennyi egy óra? Hány perc egy óra?

Sokakban ez a kérdés fel sem merül és automatikusan 60 perccel (munkáltatók esetén mint munkaóra) számolnak, hiszen egy óra hatvan perc. Vagy ellenkezőleg: 45 perccel számolnak, mert oktatásban 45 perc szokott lenni egy tanóra.

Habár a felnőttképzési törvényben nem szabályozott kérdésekben a szakképzésről szóló törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, és ezekből azt lehet kihámozni, hogy egy tanóra 45 perc, valójában pl. egy szakképzési törvény hatálya alá nem tartozó pl. soft skill vagy szimpla betanító belső képzés esetében a szakképzési törvényt nem kell alkalmazni, mivel arra a képzésre nem vonatkozik.

A hatósági képzéshez hasonlóan, a felnőttképzési törvény korábbi 2019. december 31-én hatályos szövegében volt egy támpont, hogy mennyi lehet egy tanóra, de ez egyrészről szintén nem hatályos, másrészről nem értelmezhető már külön az elmélet és gyakorlat (ezt nem kell már megkülönböztetni):

  1. § elméleti tanóra: a képzésnek a megszerezni kívánt képesítéshez, kompetenciához szükséges elméleti tudás megszerzését biztosító, 45 percet elérő időtartamú egysége;

Összességében, egy ilyen helyzetben az tűnik logikusnak, hogy ha a felnőttképzési törvény és a szakképzési törvény hatálya alá tartozó bizonyos képzések esetén (pl. szakmai oktatás, részszakképesítés) 45 perccel kell számolni egy tanóra esetében – és ez egyébként a tanítási órákra bevett számítási egység -, úgy a munkáltató is ezzel számolja a belső képzései óraszámát, de semmi nem köti őt erre.

Ha ő 60 perces órákkal kíván számolni, úgy – véleményem szerint – megteheti és magam részéről a 60 percet tekintem az elfogadható maximális mennyiségnek is egy óra tekintetében. Azt már ne akarjuk senkinek megmagyarázni, hogy egy óra több mint 60 perc. Egy foglalkozás lehet több mint 60 perc, de egy óra ne legyen.

Kinek lehet még belső képzést tartani, ha nem csak saját munkavállalónak?

Ha nem saját munkavállalóról van szó, a hivatkozott jogszabályban idézett törvény paragrafusai itt találhatóak.

  1. évi XXXIV. törvény 4. §

(2) Partnervállalkozások azok a vállalkozások,

  1. a) amelyek a (3)-(6) bekezdésben foglaltak alapján nem minősülnek kapcsolódó vállalkozásoknak, és
  2. b) amelyek között olyan kapcsolat áll fenn, hogy egy vállalkozás kizárólagosan vagy a (3)-(6) bekezdésben foglaltak szerinti egy vagy több kapcsolódó vállalkozással közösen valamely másik vállalkozás jegyzett tőkéjének vagy a szavazati jogának legalább 25%-ával rendelkezik.

(3) Kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek egymással az alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban állnak:

  1. a) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban a szavazatok többségével rendelkezik, vagy
  2. b) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy
  3. c) egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy
  4. d) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban – más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján – a szavazatok többségét egyedül birtokolja.

(4) Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások és a 19. § 1. pontjában meghatározott befektetők is, amelyek egy vagy több másik vállalkozáson keresztül állnak egymással a (3) bekezdésben meghatározott kapcsolatban.

(5) Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek továbbá azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén a (3) és (4) bekezdésben meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják.

(6) A befektetők érdekeltsége tekintetében – az (1)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően – önálló vállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amellyel a 19. § 1. pontjában meghatározott befektetők külön-külön és együttesen sem állnak a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kapcsolatban, vagy amelynek a befektetői sem közvetlenül, sem közvetve nem vesznek részt az irányításban, vagy amelynek a befektetői nem vállalkozásként működnek. Ellenkező esetben a vállalkozás kapcsolódó vállalkozásnak minősül.

 

FELADATOK BELSŐ KÉPZÉS ESETÉBEN

 

Az alábbiakról a bővebb összefoglalómban írok részletesebben (belinkelve egyenként), itt most röviden említem meg őket és inkább megjegyzéseket fűzök hozzá.

Feladatok:

A munkáltatónak a törvényben szereplő adatokat kezelnie kell, illetve azokról adatot kell szolgáltatnia.

Adatok nyilvántartásakor lehetséges, hogy minden munkavállalóval aláírattak egy nyilatkozatot az adatok kezeléséről, de egyeztessenek GDPR szakértőjükkel, hogy az a nyilatkozat kiterjed-e arra is, hogy a munkáltató a képzések szervezéséhez is kezelheti az adatokat. Egyeztessenek arról is, hogy GDPR tekintetben milyen további feladatokat kell megtenniük.

Habár kevesebb adatról van szó, mint korábban, ezek nem csak név, születési hely adatok. Megeshet, hogy első körben úgy gondolja a munkáltató, hogy neki minden ilyen adata rendelkezésre áll. Majd megtartják a képzést, közben elmegy egy munkavállaló és az adatszolgáltatás beküldésekor szembesül a munkáltató azzal, hogy

  1. nem pontosak a dolgozó adatai,
  2. ami még valószínűbb: nincs az adatbázisában e-mailcíme a dolgozónak,
  3. jobb esetben van a személyi anyagában lefűzve egy bizonyítvány, de az nem a legmagasabb iskolai végzettsége vagy nem is állapítható meg, hogy milyen legmagasabb iskolai végzettsége van, mert az csak egy „targoncás jogosítvány”. Rosszabb esetben előfordulhat, hogy mivel a dolgozó tizensokéve már ott dolgozik és amikor felvették, még nem gyűjtötték be az iskolai végzettséget, így semmilyen bizonyítványa nincs megőrizve.

A legmagasabb iskolai végzettség viszonylag kevés kreativitással már kezelhető probléma, az e-mail cím ügye is még „valamelyest” megoldható egyszerűbben, de ha nem pontosak az adatai, és majd a FAR rendszer az adatszolgáltatásnál a résztvevő esetében visszadobja azt, az már mindenképpen „kutatást” igényel.

A 2021. január 1-jével hozott könnyítés egyébként egy nagyon pozitív fejlemény, miszerint belső képzés esetén annak a negyedévnek az utolsó napjáig kell eleget tenni, amelyikbe a belső képzés befejezésének időpontja esik. Ha az év első negyedévében kezdődik a képzés és a második negyedévben fejeződik be, akkor a második negyedév végéig kell az adatszolgáltatást teljesíteni.

Érdemes lehet egy szisztémát kidolgozni arra, hogy viszonylag folyamatos legyen a képzések felvitele és ne az utolsó pillanatban történjen meg, mert ha a fenti problémák előjönnek, mindenképpen időt vesz igénybe azok megoldása. Minél közelebb van a képzés kezdetéhez az adatszolgáltatás, annál könnyebben kezelhető bármilyen probléma. Főképp, ha a dolgozót el kell érni, nem árt, ha még ott dolgozik. Lehetőség szerint ezért inkább szűkebb határidővel történjen az adatszolgáltatás, mint a jogszabályban előírt.

A másik javaslat pedig, hogy ha lehetséges, előre legyenek egyeztetve, hogy a képzésen résztvevő dolgozók felnőttképzési törvény által kért adatai megvannak-e, persze erre nyilván nem mindig van lehetőség.

Arra az eshetőségre is fel kell készülni, hogy a dolgozónak tényleg nincs e-mailcíme. Ezt a helyzetet is lehet azonban ügyesen kezelni.

A felnőttképzési szerződés megkötése esetében bátran lehet ráutaló magatartással is kötni.

Egy másik szokatlan és újszerű előírás, hogy a FAR több más rendszerrel is össze van kötve. A megadott személyes adatokból érzékelni fogja, hogy a résztvevőnek van-e már OM azonosítója vagy sem. Amennyiben nem, úgy fog kapni egyet (mint korábban a közoktatásban résztvevők). Az OM azonosító ebben a FAR rendszerben fog megjelenni és a munkáltatónak lesz a feladata ebben az esetben, hogy a résztvevőt „új” OM azonosítójáról tájékoztassa.

 

KI A KÉPZŐ

külső szolgáltató igénybevétele esetén?

A munkáltató saját dolgozói képzéséhez külső szolgáltatót vesz igénybe. Ki a képző ebben az esetben?

Tipikus probléma.

Röviden a lényeget: véleményem szerint az a képző, aki az Fktv. szerinti képzői feladatok végzésével meg lett bízva. Ezen megbízás alapján neki kell ellátnia a képzői feladatokat. Ha a munkáltató nem bízta meg a külső szolgáltatót a képzői feladatok végzésével a munkáltató saját munkavállalói számára, akkor itt nagy valószínűséggel a munkáltató a képző*. Ha megbízta a külső szolgáltatót, a külső szolgáltató a képző.

Gyakorlatban nem elképzelhető az a helyzet, hogy minden, a munkáltató által saját munkavállaló számára megrendelt képzés esetén annak belső képzésnek kellene lennie. Ez felülírná az elmúlt tízévek gyakorlatát, amikor egy külső cég képezte a munkavállalót a felnőttképzési törvény szerint és alapján. Ez az értelmezés abba a helyzetbe kényszerítené a munkáltatókat is, hogy pl. egy jogszabály alapján szervezett képzés esetében maga a munkáltató szerezze meg a hatósági jogosultságokat ilyen képzések tartására. Pl. tűzvédelmi szakvizsgára felkészítő képzések, targoncavezetői jogosultságok stb., ami elképzelhetetlen és nem ésszerű.

*Egy harmadik eset, amikor a Felek között vita alakul ki, hogy ki mit gondolt a szerződéskötéskor/megrendeléskor, hogy ki a képző, ezt az esetet külön nem vizsgálom. Lényeges azonban, hogy maga a helyzet milyen kontextusba helyeződik (pl. árajánlat, a szolgáltatás tartalma, vállalások), a Felek hogyan adják elő és mivel támasztják alá álláspontjukat. Tipikus esete lehet ez annak, amikor akár első és másodfokon is más végeredményre jutnak a bíróságok is.

Hosszabban…

Amennyiben van valós akarat arra, hogy a munkáltató és szolgáltató közösen gondolkodjon arról, hogy a jogszabály szellemének mi felel meg jobban, úgy célszerű néhány szempont szerint átgondolni a helyzetet:

  • a külső szolgáltató csak oktatási feladatot végez (bemegy, leoktatja az anyagot, maximum levizsgáztatja ha van vizsga, más semmi)?
  • A tematikát, tartalmat ki határozza meg? Kinek kell felelősséget vállalnia az „output”-ért?
  • A szervezési feladatokat alapvetően ki végzi? Kinek a kezében van a szervezés irányítása? A képzés megszervezése tekintetében ki a domináns fél?
  • Van-e jelentősége annak, hogy a tanúsítványt vagy képzésről szóló bármely igazolást külső cég állítsa ki? Milyen jelentősége van, miért van jelentősége?
  • Olyan képzésről van-e szó, amelynek oktatására a külső szolgáltatónak van jogosultsága (pl. hatósági engedély, stb.)?
  • A munkáltató a képzést valóban ő maga szervezi vagy a szervezés csak abban merül ki, hogy külső cégtől rendel meg képzési szolgáltatást és részt vesz a képzés megszervezésében, de azt nem ő irányítja?

Amennyiben tisztán látszik, hogy a szervezés irányítását a munkáltató végzi, a személyi-tárgyi feltételek biztosításáért is ő felel és a külső cég tulajdonképpen csak az oktatói szerepkört látja el vagy csak az oktatót vagy know-how-t biztosítja, úgy teoretikusan lehet azt mondani, és megvan az alapja, hogy a jogszabály szellemének inkább az felel meg, hogy a munkáltató a képző és a munkáltatónak kell felvállalnia a belső képzői státuszt.

Amennyiben már nem lehet egyértelműen eldönteni a helyzetet, és nincs olyan külső tényező, ami afelé nyomja a külső szolgáltatót, hogy ő legyen a képző (pl. neki van hatósági engedélye vagy a munkáltató szeretné, ha a külső szolgáltató tanúsítványt vagy képzési igazolást adna), úgy ez akár lehet megegyezés kérdése is.

Alapvetően nem lehet élesen elhatárolni, hogy hol az a pont, ahol átfordul a történet abba, hogy a munkáltató a belső képző vagy a külső cég a képző.

Fontos, hogy a szervezést ne mossuk össze azzal, hogy egy belső otatási igény alapján pl. a HR osztály megszervezi, hogy a résztvevők képzésben vehessenek részt egy külső képző szolgáltató bevonásával. Ebben az esetben a munkáltató valójában képzési szolgáltatást vásárol. A HR osztály által ellátott szervezési feladatok nem a képzés megszervezésére irányulnak, hanem a képzés biztosítására.

Emiatt sem szabad összetéveszteni a nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében szervezett képzést azzal, hogy a munkavállalóknak nem kell fizetniük a képzés elvégzéséért. Mert vagy a munkáltató kötelezettsége a munkakörben való munkavégzéshez szükséges oktatás vagy képzettség megszerzését biztosítani vagy a képzésen való részvétel lehetőségét egyéb okból biztosítja a munkáltató. Tehát az, hogy a résztvevők ingyen vesznek részt nem azonos azzal, hogy a munkáltató nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében szervezi a képzést.

Ugyanakkor amennyiben a munkáltató csak “oktatói szolgáltatást” vásárol a saját maga szervezésében megvalósuló (nem üzletszerűen gazdasági tevékenység keretében saját munkavállalók részére szervezet) képzéshez, úgy arra már lehetséges azt mondani, hogy ez belső képzés. Például ha egy munkakör betöltéséhez egy betanító képzés keretén belül, a munkáltató egy több napos oktatást biztosít, amelyen egy külső oktató oktat. Vagy egy külső cég által küldött oktató, ahol a külső cég “számláz”. Viszont itt a feladat lényegi része, a külső cég szempontjából nem a képzés teljeskörű megszervezése és megtartása A-Z-ig, hanem csak az oktatás megtartása, esetleg a tartalom közös kifejlesztése. Ebben az esetben nem a betanító képzést magát rendelik meg a külső szolgáltatótól.

Lehetnek egyértelmű esetek, amikor kirí, hogy ki valójában a képző (munkáltató vagy külső szolgáltató), de létezhet az, hogy csupán megállapodás kérdése legyen, hogy egy külső cég egy soft skill tréninget vagy egy ADR oktatást nem képzőként végezzen, hanem pl. egyéni vállalkozó esetén oktatóként vagy Kft-ként oktatót biztosító cégként. Vagyis a munkáltató, mint belső képző, ebben az esetben csak az oktatás megtartására bízza meg a külső céget vagy éppen fordítva, a külső cég lesz a képző. Lehetséges az, a fenti példánál élve, hogy a betanító képzés teljes egészét “kvázi” kiszervezik és a betanító képzést magát külső képzésként vásárolják meg. Pongyolán kifejezve, mint ahogy egy könyvelői, ügyfélszolgálati vagy helpdesk szolgáltatást kiszerveznek. Ez egy abszolút gyakorlati megközelítés.

Az, hogy ki a képző intézmény egy helyzetben, tartalmában és jellegében nem egyezik meg teljesen azzal a dilemmával, hogy egy szolgáltatás beleesik-e a felnőttképzési tevékenységbe vagy sem, ahol kategorikusabban ki lehet jelenteni hogy valami az vagy sem.

Az esetek nagy többségében a megbízó Képzőt keres és képzői feladatok ellátására köt szerződést, ebben az esetben az, hogy a munkáltató egyébként milyen szervezési feladatokat lát el a Képző és a munkáltató megállapodása alapján (pl. vállalja, hogy értesíti a munkavállalókat a képzés napjairól, közreműködik bizonyos bemeneti feltételek vagy jelentkezési lap kitöltésében stb.), esetleg személyi és tárgyi feltételeket biztosít még hozzá, az a megállapodás része.

Tehát pl. azzal kitétellel kell a Képzőnek elvállalnia a képzési megbízást, hogy a képzést a megbízó saját telephelyén, az általa biztosított eszközökön, az általa meghatározott időpontokban (időszakokban, pl. figyelembe véve a műszakváltásokat) kell megtartania és a HR-es lesz az, aki a jelentkezési folyamatos segíti (adatok és bemeneti feltételek begyűjtése), tartja ebben a fázisban a kapcsolatot a résztvevőkkel (pl. a résztvevők tájékoztatása a képzés napjairól, változásokról). Számos OKJ-s képzést szerveztem így magam is, soha fel nem merült, hogy ez belső képzés lenne. A képzői feladatkör a külső cégnél van ebben az esetben.

Tehát mégegyszer: ha a képző a szerződés aláírásával elvállalja, hogy ő képző lesz, úgy onnantól ő a képző és minden szervezési feladatleosztás (pl. hogy a megbízó egyeztet a trénerrel bizonyos kérdésekben) már az ő megállapodásuk része.

Fontos, hogy mindkét Fél számára együttműködési kötelezettség áll fenn, nyilvánvalóan a munkáltatónak is biztosítania kell a lehetőséget ahhoz, hogy a képző a feladatát, nem csak az oktatást, de pl. a jogszabályban előírt szükséges adminisztrációt is elvégezhesse azon túl is, hogy ha túlságosan belenyúl a szervezésbe, akkor a képző jogosan mondhatja azt, hogy nem tudja vállalni a felelősséget az eredményért.

Vagyis a képzői státusz a szerződés megkötésekor kell, hogy eldőljön és ez tekinthető innentől kezdve irányadónak. A felek ebben állapodtak meg. Célszerű ezt a szerződésben nevén is nevezni, legalább a későbbi viták elkerülése végett is, hogy ki minősül a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII tv. alapján felnőttképzési tevékenységet végzőnek.

Vitás helyzetek akkor keletkezhetnek, ha nincs pontosan tisztázva előre, hogy ki fogja a felnőttképzési törvény szerinti bejelentést, illetve adatszolgáltatást stb. végrehajtani és mindketten „mást hittek”, konkrétan azt, hogy „a másik fogja csinálni ezt”. Ezt a helyzetet érdemes elkerülni. Elég nehéz lehet egy szerződésből vagy a körülményekből visszafejteni és igazságot tenni úgy, hogy az üzleti kapcsolat fennmaradjon a későbbiekben is.

Lehetséges egy olyan aszimmetrikus helyzet is, amikor a képző köt egy szerződést felnőttképzési tevékenység megvalósítására (tehát tisztázott, hogy ki lesz a képző), de részletesebb feladatmegosztásról nem beszélnek előre és menet közben a Megbízó olyannyira átveszi a képzés irányítását, hogy a külső cég már csak asszisztál a képzés szervezéséhez… Ez önmagában nem változtatja meg az eredeti felállást, hogy a külső cég a képző. A felmerülő konfliktusokat úgy kell rendezni, hogy a képző az eredményekért felelősséget tudjon vállalni, de legalább a jogszabályi előírásoknak meg tudjon felelni.

Ha a munkáltató a belső képző, úgy a külső szolgáltatónak nincs az Fktv-ből fakadó semmilyen kötelezettsége, a munkáltató pedig a jogszabály alapján végzi a dolgát.

Amennyiben pedig maximum 6 órás és nem jogszabály alapján szervezett képzésről van szó, tulajdonképpen senkinek semmilyen extra dolga nincs, ez a képzés a felnőttképzési törvény hatályán kívüli! Ezt a szempontot is érdemes figyelembe venni a Feleknek, amikor próbálják eldönteni, hogy ki legyen a képző, mert ez a helyzet egy igazi win-win szituáció.

A felnőttképzési törvénynek azonban van egy olyan előírása is, miszerint A felnőttképző a felnőttképzési tevékenység végzésére – a képzés személyi és tárgyi feltételei kivételével – más jogalannyal nem állapodhat meg. Ebből fakadóan, ha a munkáltató a képző, nem teheti meg azt, hogy teljes egészében átadja a szervezési, személyi és tárgyi feltételek biztosításával kapcsolatos összes feladatot. Vagyis mindent kiszervez és “úgy tesznek”, mintha az egy belső képzés lenne. Hovatovább még mindezt teszik úgy, hogy a megbízott cég ad ki tanúsítványt/képzési igazolást a képzés elvégzéséről vagy szolgáltat adatot adatot a saját rendszerében. Ennek nincs is semmi értelme, ugyanis adatot a képzőnek kell szolgálnia, itt pedig a képző, mint adatszolgáltató a saját munkavállalóiról (vagy partner, kapcsolódó vagy beszállítójának munkavállalóiról stb.) szolgáltat adatot.

Egy képzésnek egy képzője lehet. Aki a képző, az szolgáltat adatot, az állít ki tanúsítványt, az köt szerződést, az kezelheti az Fktv. felhatalmazása alapján az adatokat stb.

Amennyiben a külső cég a képző, képzésszervezés szempontjából kritikus terület az adatkezelés és adminisztráció az együttműködés kötelezettség tekintetében.

Akkor, amikor a Felek úgy döntenek, hogy a külső cég a képző, olyan feladatot is el kell végeznie a külső cégnek, amely problémamentes ügyintézéséhez szükséges a munkáltató együttműködése. Ugyanis nem csak egyszerű kapcsolatba kell kerüljön a résztvevővel a képző, de adatot kell kapnia tőle, szerződést kell kötnie vele, még ha nem is feltétlenül szükséges írásban a szerződést megkötni.

Számtalan esetben hallottam már azt a mondatot képzőktől, hogy „a képzésen találkozom először a résztvevővel” és ez számukra milyen kihívásokat jelent.

Mindemellett megállapodás része lehet az is, hogy – a képzőnek ez bármilyen kellemetlen – pl. egy személyes jelenlétet igénylő képzésen a képzés megkezdése napján, az oktatás megkezdése előtt kössön szerződést és kérje be az adatokat a képző. Egy online képzés esetében azonban ez már több mint kockázatos és már-már kivitelezhetetlen is lehet.

Abban az esetben viszont, amikor a képző abban a helyzetben van, hogy a képzés napján kapja meg a személyes adatokat és akkor kell kössön szerződést a résztvevővel, a munkáltatónak tudomásul kell vennie, hogy amennyiben a képzésben résztvevő nem adja meg az adatait, a képző jogszabályi kötelezettségét nem tudja teljesíteni, így joggal jelezheti a résztvevőnek, hogy nem vehet részt a képzésen.

Miért olyan fontos az adatok megfelelő időben, megfelelő minőségben való bekérése?

Nem csak a szerződés megkötése miatt, nem csak amiatt, hogy a résztvevőről a képző cégnek adatokkal kell rendelkeznie és arról időben adatot kell szolgáltatnia.

Lényeges változás, hogy amennyiben egy személyes adatot a résztvevő vagy munkáltató pontatlanul adott meg, akkor a FAR – amely már össze lesz kötve az állampolgárok személyes adatait is tartalmazó központi „állami” nyilvántartással – vissza fogja dobni a képző adatszolgáltatását.

A képzőnek kell az adatokat helyre tennie és egyeztetni a valós adatokról (ez lehet egy elgépelés is). Amennyiben nincs lehetősége az adatokat pontosítani, az adatszolgáltatást nem tudja megtenni és ez az ő felelőssége lesz.

Ez azt okozza, hogy vagy nem tud arról nyilatkozni, hogy a kiállított számla kapcsán a szükséges adatszolgáltatást elvégezte (és ha nincs lehetősége pontosítani, akkor még csak nem is az ő hibájából) vagy a képzésben résztvevők közül az érintett a személyről nem fog tudni adatot szolgáltatni. Ezt a kockázatot viszont a képzők kevesen fogják felvállalni…

Megérthető képzői álláspont a fentiek alapján (kivéve, ha a képző azt mondja, hogy számára ez nem gond…), hogy ha csak lehet, kerülni kell a képzés megkezdésekori adatfelvételt. Ezzel még egy előny is jár: nem vesz le az adminisztráció a nettó tréningidőből és sokkal jobb hangulatban kezdődhet meg a valós munka, ha nincs nyomasztó adminisztráció.

Mindenképpen célszerű ezt előre egyeztetni, hogy mi az a jó megoldás, ami mindkét fél számára megfelel és hozzájárul, hogy gördülékenyen menjen az adminisztrációs munka is.

 ZÁRÓ GONDOLAT

A fenti összefoglaló a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII törvény és a végrehajtásáról szóló 11/2020 (II.7.) Kormányrendelet 2021.01.29. napján hatályos szövege alapján készült, az itt leírtak kifejezetten a „bejelentéses” képzésekre vonatkoznak.

Célom, hogy a változások nyomán egy széles kört érintő témában hasznos támpontokat és információkat tudjak nyújtani azoknak, akik jogszabálykövető indíttatással támpontokat keresnek. Ez az én “segítségem”. Az esetleges hivatkozásokat, ajánlásokat “cserébe” megköszönöm.

Kérem, írjon nekem, amennyiben valamivel nem ért egyet vagy további kérdése van a témával kapcsolatban, amivel szeretné, ha kiegészíteném az írást. Esetleg konzultálni szeretne a témában.

Fontos a közös gondolkodás, ezért minden logikai levezetéssel alátámasztott kritikus vagy továbbgondoló felvetést hálásan köszönök, ugyanis ez visz előre. A fölösleges okoskodást viszont kérem mellőzzük. Ez itt nem egy Facebook poszt.

A fenti szöveg alapján minden Kedves Olvasó saját felelősségre hozzon döntéseket, ezzel és a szöveg tartalmával kapcsolatban felelősséget nem vállalok, figyelembe véve azt is, hogy a szöveg tartalmazhat elírásokat, pontatlanságokat vagy jogszabályi értelmezés esetén az nem felel meg egy esetlegesen adott ügyben eljáró hatóság értelmezének.

Konkrét esetekben mindig a jogszabály hatályos – vagy egy konkrét ügy esetében az akkor hatályos – jogszabály szövegét kell megvizsgálni. 

MAGAMRÓL

Név: Dobos Gergely

2005 óta dolgozom felnőttképzésben, a felnőttképzés jogszabályi és dokumentációs kihívásaival napi szinten szembesülök és kell megoldanom problémákat képzések szervezőjeként. Vállalati és nyitott képzések szervezésével foglalkoztam, foglalkozom. Az elméleti tudásom mellett ez adja a gyakorlati bázist a jogszabályok értelmezéshez és alaposabb megértéséhez.

A felnőttképzési szakértői tevékenységet 2010 óta, immáron több mint 10 éve “mellékesként” végzek, alkalmanként. Emiatt nincsenek sem workhsopjaim, sem megvásárolható útmutatóim, kiadványaim.

Ha online konzultációt szeretne kérni, kérem, vegye fel velem a kapcsolatot. 

E-mailes elérhetőségért kattintson a Bemutatkozó oldalamra, telefonszámom LinkedIn profilomon nézheti meg. Felnőttképzési szakértői számom: FSZ/2020/000091

@ Minden jog fenntartva